10.10.21.- Soul Kitchen

RITIKA

Görögök, törökök, németek, magyarok. Fatih Akin a tavalyi Velencei Filmfesztiválon különdíjat nyert Soul Kitchen című vígjátékában. Európa nem más, mint egy nagy falu, a nemzetek konyhája.

Hungler Tímea

Woody Allen a Szentivánéji szexkomédia megszületését egy interjúban azzal indokolta, hogy szeretett volna egy kis desszertet, valami édes kis bagatellt feltálalni a publikumnak a fajsúlyosabb, nehezebben emészthető darabok után. Fatih Akin Soul Kitchen című filmje is ilyesféle nyalánkság – a film nem a Fallal szemben vagy A másik oldalon komor hangulatát idézi, ám az is igaz, hogy nem példa nélkül álló a rendező pályáján, aki jegyzett már vígjátékot forgatókönyvíróként (Kebab kapcsolat), mi több, rendezte is a zsánert (Júliusban).
A vásznon most egy huszonnegyedik századi mese pereg, méghozzá egy görög származású testvérpárról, akik egy Soul Kitchen nevezetű, régi gyártelepn található, és egy valamikori raktárépületből átalakított éttermet próbálnak életben tartani a multikulturális Hamburgban. Ez ellen lényegében minden összeesküszik: főhősünknek, Zinosnak (Adam Bousdoukos) a szíve fáj (a barátnője elment Sanghajba dolgozni, és csak a skype-on utolérhető); a gerincsérve kiújult; az adóhatóság rájuk szállt; az új szakács (Birol Ünel) a tökéletesség megszállottja és hiperérzékeny; az egykori iskolatárs meg akarja kaparintani magának a telket, amin a Soul Kitchen áll.
A különféle minőségű és mélységű, ágas-bogas emberi kapcsolatok közös nevezője a hely, vagyis az étterem. Egyszerre kiindulópont és cél, átmeneti szállás és a változás metaforája: a stagnálás, a felfutás, a tündöklés, a bukás és az újrakezdés ugyanúgy jellemzi, mint a hozzá kapcsolódó emberi sorsokat. Ez utóbbiak közül kifejezetten izgalmas a pincérnőt remekül alakító Anna Bederke és a börtönviselt testvér (Moritz Bleibtreu) románca, valamint Zinos viszonya az öntudatos, robbanékony főszakácshoz és a figyelmes, bájos gyógytornászhoz (Gryllus Dorka).
Eljátszadozva az étterem nevével a film betétdalai zömükben a soul műfajából kerültek ki, és mintha a képi világ is a hetvenes évekre hajazna halszemoptikás képeivel vagy a retro-hangulatot idéző színvilágával.
A Soul Kitchen nem egy nagy vállalás, ám amit vállalt, azt maradéktalanul teljesíti. Könnyed szórakozás, gondtalan kikapcsolódás, mely a jellemkomikumokkal és néhány bohózatba illő szituációval még meg is nevetteti a nézőjét, miközben nem szájbarágó, de azért észrevehető módon azt sugallja, hogy a globális Európában minden náció otthonra találhat. Legalábbis Hamburgban.

német, 99 perc

Kapcsolódó cikkek:

No related posts.