10.10.28.- Dobogó kövek

KRITIKA

Martin Csaba a tavalyi Filmszemlén bemutatott Brooklyn című kamara-thriller után egy könnyed vígjátékkal büntet.

Hlavaty Tamás

A Dobogó kövek című low-budget vígjáték alkotói szerették volna, ha filmjük a kis költségvetés ellenére is maximálisan lebilincselő mozi lenne, amit a feszes forgatókönyv visz a hátán, és amitől a sziporkázó dialógusok, okosan elhelyezett poénok, vicces beszólások és káromkodások hallatán a néző a szék alá röhögi magát. Aztán azt is szerették volna, ha az amatőr színészek játéka nem lenne zavaró, sőt, a tapasztalatlanságból eredő spontaneitás és életszagúság közelebb hozná a figurákat a nézőhöz, aki így könnyebben tud azonosulni a „szomszédból is ismerős” alakokkal. Ugyanakkor néhány ismert színészt (Pindroch Csaba, Reviczky Gábor, Szabó Kimmel Tamás, Vad Katalin, Szilágyi István) is bevontak a játékba, akik meglepő mellékszerepekben villannak meg és nem utolsó sorban további nézőket csalnak a moziba. Továbbá az is az alkotók célkitűzései között szerepelt, hogy vicces flashbackekkel, Megasztár kikacsintással, a Valami Amerikából ismerős, különc karakterekből álló lúzer csapattal, egy „gyúrunkvazze” típusú gengszterrel, sztereotípiákból táplálkozó gegekkel, pár fülbemászó dallal, kocsmaasztaloknál idézhető szlogenekkel és egy képünkbe nyomott meztelen férfi seggel csavarják az ujjuk köré a publikumot. Hát ezek közül sajnos egyik sem jött össze.

102 perc, magyar

Kapcsolódó cikkek:

No related posts.