10.11.11.- Szerelmi bűnök

KRITIKA

Alain Corneau utolsó filmje egy tökéletes bűntény – sajnos, közel sem tökéletes – krónikája.

Klacsán Csaba

A film bemutatását követő hetekben, hatvanhét évesen elhunyt francia direktor pályája során több műfajban is kipróbálta magát: krimivel (Police Python 357 – 1976) indított, majd rendezett többek között háborús történelmi filmet (A Saganne Erőd – 1984), drámát (Minden reggel – 1991) és vígjátékot (Tokiói tortúra – 2003) is. Időről időre mégis mindig visszatért a kezdetekhez, vagyis a bűn világához. S bár ebbe az általa oly jól ismert kategóriába tartozik utolsó alkotása, a Szerelmi bűnök is, vélhetően mégsem e film miatt fogunk majd emlékezni rá.
A két kolléganő (Kristin Scott Thomas és a többek között a 8 nőből ismert Ludivine Sagnier) egyre ádázabb munkahelyi és magánéleti vetélkedését bemutató thriller ugyanis az akár két filmre is elegendő tartalmi muníció, a tulajdonképpen érdekes történet és a jó színészek részvétele ellenére is középszerű maradt. Részleteiben nincs vele különösebb gond, sőt, a két főszereplő jóvoltából van néhány kifejezetten erős pillanata is a filmnek, összességében mégis olyan, mintha valaki megfelelő sorrendben, de minden különösebb szándék nélkül egymás mögé pakolta volna a forgatókönyv alapján felvett jeleneteket. A lelketlen multi-lét és a végletekig elfajuló pozícióharc ily módon történő egymás mellé rendelése papíron talán még erősnek tűnhetett, de így, feszültség, illetve megfelelő súlyozás hiányában már nem az.
Alain Corneau- és Kristin Scott Thomas-rajongóknak kötelező, de a többieknek inkább csak sok szabadidő esetén ajánlott darab.

104 perc, francia

Kapcsolódó cikkek:

No related posts.