10.11.18.- Bérgyilkosék

KRITIKA

Tisztességesen összerakott értelmetlenség, ami néha szórakoztató is tud lenni.

Hanula Zsolt

Jen szexi szingli, nem épp olyan, aki a Szex és New Yorkban vibrátorokról vitatkozik barátnőivel a luxuskávézó teraszán, inkább olyan, aki jobb híján a szüleivel utazik nyaralni. Így is beleszeret a félmeztelen Ashton Kutcherbe, aki teljesen hihetően azon nyomban felhagy bérgyilkos pályafutásával, hogy a kertvárosba költözzön új kedvesével. Néhány évi gondtalan együttlét után azonban kiderül, hogy férfi fejére húszmillió dolláros vérdíjat tűztek ki jóakarói, így innentől kezdve nem az a kérdés, hogy közvetlen környezetükből ki akar az életére törni, hanem hogy ki nem.
Megmondom őszintén, a plakát alapján sokkal ostobább filmet sejtettem, valamiféle kilúgozott Kéjjel-nappalt, pedig már annál is rezgett a léc erőst. Ehhez képest egy annál talán még jobban is kitalált, de mindenképpen kevesebb logikai buktatóval telepakolt vígjátékot kaptunk, tipikus nyári limonádét, így a tél hajnalán. A főszereplőket sem érheti sok szitok, rihegnek-röhögnek, illetve Heigl valamivel többször sikoltozik, mint amennyire ez vicces, de a szerep ennél többet nem kíván meg tőlük. Néha még kifejezetten jó poénokra is jut idő, pedig a forgatókönyvírók azért olyan nagyon nem erőltették meg magukat. Láttunk már rosszabbat.

93 perc, amerikai

Kapcsolódó cikkek:

No related posts.