2010.12.16.- A szerelemről és más démonokról

KRITIKA

Hidalgo rendezése ahogy tudja, követi a márquezi világot, noha lehetőségei korlátozottak.

Hanula Zsolt

Gabriel García Márquez halhatatlan regényeinek filmfeldolgozásai nem szoktak olyan alaptételeket letenni a moziverzum asztalára, mint egyébként tették ezt az eredeti művek az irodalomban. A szerelemről és más démonokról sem lehet sokkal több, mint egy koncentrált, s emiatt ha nem is lényegét, de lényeges elemeket vesztett átirat, egy olvasónapló, még ha oly cirádás betűkkel is, amelyek hűen tükrözik a latin-amerikai ízlésvilágot. Ahol nem csak a szappanoperákat, de az úgynevezett magasirodalmat is az utolsó pólusokig kitölti a szerelem tematikája, a túldramatizált, isteni magasságba emelt érzelemvilág, amelyet bátran neveznek giccsesnek – azok, akik bátrak. Illetve, lássuk be, 2010-ben szükségünk is van egy ilyen földtől elrugaszkodott hangulatra ahhoz, hogy be tudjunk fogadni egy egyébként értelmezhetetlen szituációt, amikor egy kamaszlányt, miután megharapta egy veszett kutya, bezárnak és ördögűzésnek vetik alá, mert hogy a veszettség az ördög eszköze. Azzal viszont, hogy a színészek nem ragadtatják el magukat a Rosalindán szocializálódott tévénézőknek kedves zokogásokra, sokat segítenek az élvezhetőségen. A szerelemről és más démonokról végső soron mégiscsak csodás film, leginkább azért, mert nem akar hisztérikusan az lenni.

95 perc, costa ricai, kolumbiai

Kapcsolódó cikkek:

Kapcsolódó cikkek:

1. 2010.12.02.- Ilyen az élet
2. 2010.11.25.- Harry Potter és a Halál Ereklyéi I. rész
3. 2010.12.09.- Narnia Krónikái – A Hajnalvándor útja