Folyékony arany
2019.09.19. A 16. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon lesz a világpremierje a Kossuth-díjas Almási Tamás új filmjének, a Folyékony aranynak. A tokaji borvidékről és a világhírű tokaji aszúról szóló alkotás közönségtalálkozóval egybekötött premierjét szeptember 14-én, szombaton rendezik meg a miskolci Csodamalom Bábszinházban. A Folyékony arany a CineFesten egyúttal a dokumentumfilmes versenyszekcióban is szerepel. Az alkotás a rangos nemzetközi filmfesztivált követően, szeptember 19-től látható országszerte a mozikban.
A tokaji aszú, amelyre a magyarok a mai napig nemzeti szimbólumként tekintenek, közel háromszáz évig a világ egyik legdrágább és legkeresettebb bora volt. XIV. Lajos, Viktória királynő, Nagy Péter cár, Goethe és Beethoven is rajongott a tokajiért. A két világháború, a gyilkos filoxéra járvány és a kommunista rendszer kollektivizálása hatalmas pusztítást végzett a szőlőültetvényeken, és az aszú íze csak emlék maradt, eltűnt a régi világgal együtt. Bár talán a világ meg is feledkezett erről a csodálatos borról, és a modern kor újfajta bortrendeket diktál, – a magyarok kollektív emlékezetében máig él a hajdani „folyékony arany”.
Vajon a természet szeszélyeivel és a globális piac kihívásaival egyszerre hadakozva sikerülhet-e visszaszerezni a tokaji aszú régi dicsőségét? Újjászületik-e a nagy bor, vagy a történelem homályába vész? Történet álmokról, világmegváltó tervekről és a tokaji bortermelők megszállott küzdelméről.
KRITIKA
Kevés olyan dolog van a világon, amely annyira egybefolyt a „magyar” jelzővel, a szó lehető legnemesebb értelmében, mint a tokaji aszú.
Csákvári Géza
Bár az a kevésbé ismert szószerkezet, amit Almási Tamás dokumentumfilmje címe takar, egy igazi sorstragédiát foglal magába. A nemzeti szimbólum, ami mindennap eszünkbe jut, ugyanis arra a borra utal, ami XIV. Lajos, Viktória királynő, Nagy Péter cár, Goethe és Beethoven kedvence volt. Aztán jött a két világháború, a filoxérajárvány, utána pedig a szocializmus pusztító rendszere, és a rendszerváltás környékén készült tokaji borokat, fogalmazzunk úgy, hogy már nem itták korunk nagyjai, hanem kifejezetten alsópolcos csemegetermék lett.
Almási Tamás nagy fába vágta a fejszéjét. Egy folyamatot akar ugyanis megmutatni, ami még javában zajlik: a harcot, amelynek keretében Tokajban megpróbálják újra létrehozni a folyékonyt aranyat, a nagy bort, a világhódító nedűt. Nem lehetetlen, mert ahogy a műből kiderül, a tokaji az a magyar borvidék, ahol végre közös koncepcióban gondolkodnak a piaci résztvevők. Teszi ezt Szepsy István, egy híres-neves magyar borászfamília sarja, Bacsó András, a Tokaj Oremus Szőlőbirtok vezetője, Alkonyi László pedig a bor művelésébe beleszerető hajdani újságíró portréján keresztül. Persze mindenki beszél a nagy ideákról, de a rendező arra is figyelt, hogy megmutassa ezeknek a nagyot álmodó művészeknek az emberi oldalát. A mindennapi gondokat, a seregélyekkel való harcot, a birtokra látogató turistákat, akiket csak szeretettel és tisztelettel érdemes kezelni. Egyszóval a Folyékony arany több, mint egy szimpla dokumentumfilm, felülkerekedik a tudományos-ismeretterjesztő szinten, már-már profetikus hangvételű olykor. Lehet vele menni, vele álmodni.
77 perc, magyar
Kapcsolódó cikkek:
Kapcsolódó cikkek:
Szólj hozzá!