Demóna: A sötétség úrnője

By Echte on 21 October 2019 in Aktuális, Filmkritikák0 Comments

2019.10.17. (Maleficent: Mistress of Evil) A 2014-es világsiker, a DEMÓNA folytatásában Demóna és keresztlánya, Auróra kénytelenek átgondolni a köztük lévő köteléket, midőn egy közelgő esküvő kérdése, váratlan szövetségesek felbukkanása és sötét erők munkálkodása más-más útra tereli őket. Gondtalanul teltek az évek Demóna és Auróra számára. A szívfájdalom, bosszú és végül szeretet nyomán kialakult kapcsolatuk elmélyült. Ám az emberek és tündérek közötti gyűlölködés változatlanul fennáll. Auróra közelgő esküvője Fülöp herceggel ünneplésre szolgáltat okot Ulstead királyságában és a közeli Móriában, hiszen a két világ is egyesülhet a friggyel. Egy nem várt találkozás azonban új, nagy hatalmú szövetségessel ismerteti meg Demónát, aki eltávolodik Aurórától, s így a keresztanya és keresztlánya a Nagy Háború ellentétes oldalán találják magukat, ami próbára teszi családi összetartozásukba vetett hitüket.

KRITIKA

Túl sokat akar a Demóna, de nem bírja a szarva.

Arányi Zsuzsanna

Meseköntösbe bújtat aktuálpolitikai kérdéseket, közben pedig naivan idealista szólamok mellett teszi le a voksát. Kacsingat az összetett karakterábrázolásra (a címszereplő), hogy aztán giccses és suta történetvezetéssel vágja agyon azt. Demóna (Angelina Jolie ezúttal is remek a szarkasztikus, hűvös, olykor kegyetlennek tűnő, máskor mélyérzésű voltát felfedő sötét figura szerepében) a háttérből figyeli, hogy Auróra (Elle Fanning továbbra is kissé vérszegény alakításában) zsenge kora ellenére magabiztosnak látszó és elkötelezett uralkodója Múriának. Aztán egy napon a két ügyintézés közé beszuszakolt lánykérés felszínre hozza a természetfeletti lények és az emberek között továbbra is fennálló ellentéteket. Az előző rész ügyesen nyúlt a tündérmesék világához, és a modern kor elvárásainak eleget téve az élőszereplős Csipkerózsika-feldolgozásban a nők aktív résztvevői, sőt, irányítói lettek az eseményeknek, ráadásul egy szép és fontos üzenetet is közvetített: nem a vérségi kötelék tesz valakit anyává. Ehhez képest az új etap egy kissé erőltetett csavarral szinte visszahelyezte a figurákat a startvonalra, hogy ismét felmondja ugyanazt a tanulságot a szeretet, valamint a jó és rossz sokféleségéről. Azonban még nagyobb hangsúlyt kapott a jelenben egyre aktuálisabbá váló természet kizsigerelése, vagy az idegengyűlölet kérdésköre, illetve tovább árnyalták Demóna figuráját. A cukormázas voltában látványos és a megcélzott korcsoport számára fontos kérdéseket felvető mese érdemeit javarészt agyonvágják az ügyetlen forgatókönyvírói megoldások, az pedig végképp érthetetlen, hogy miért fullasztották bele a sztorit egy szemkápráztató (a CGI mellett a sminkek és a jelmezek is csodásak), de teljesen indokolatlanul hosszúra nyújtott háborús ütközetbe. A kisebbek miatt, akik igazán élvezhetik a film első felét, egészen biztosan nem lett volna erre szükség. A giccses és ódivatú lezárásra pedig végképp nem tudunk mentséget.