Kultfilm: A herceg menyasszonya
A herceg menyasszonya (1987)
Szerencsére mesét mondani még a XXI. század elején sem számít cikinek, és lehet írni a klasszikusok stílusában még manapság is tündérmesét úgy, hogy közben a végeredmény modern és ma is aktuális legyen. Rob Reinernek és csapatának ez a csoda jött össze még 1987-ben, és bár Magyarországon kevesen ismerik, nyugodtan tekintsük páratlan kultfilmnek A herceg menyasszonyát. (Cikkünk eredetileg a VOX mozimagazin 2012. szeptemberi számában jelent meg.)
Tóth Csaba
„Hello! A nevem Inigo Montoya. Megölted apámat. Készülj a halálra!”
Nagypapa mesét mond beteg kisunokájának, és a kisfiú fantáziájában az elmondott szavak életre kelnek. Látja a gyönyörű hercegnőt, Boglárkát (a még hamvas Robin Wright), akit a gonosz Humperdinck herceg aljas politikai célokból elraboltat, ám egy meglepő kompánia (egy álarcos bajvívó, egy óriás és egy kardvívó mester) megpróbál segíteni a lánynak, és közben megakadályozni a herceg gaz terveit.
A filmről
Westley: „Ahogy kívánod!”
William Goldman (Butch Cassidy és a Sundance kölyök, Az elnök emberei) szokásától eltérően 1973-ban nem forgatókönyv, hanem regény formájában írta meg A herceg menyasszonyát, persze azzal a feltett szándékkal, hogy később film készüljön belőle. Hiába számított azonban Goldman a legmenőbb hollywoodi forgatókönyvírók egyikének, ha projektjét folytonos balszerencse üldözte. Az író saját elmondása szerint egyszer pont kirúgták azt a stúdióvezért, aki igent mondott a filmre, egy másik alkalommal egy komplett gyártó cég ment tönkre a forgatásra készülődvén, volt, amikor a pénz fogyott el, sőt olyan is akadt, hogy a felkért rendező – Norman Jewison – betegsége miatt kellett lemondani a filmről. Az író persze nem adta fel, de tény, hogy közel tizenöt évvel a könyv kiadása után már nem volt túl bizakodó. Rob Reiner ajánlata a semmiből érkezett. A direktor két sikeres mozival a háta mögött kereste fel Goldmant azzal, hogy filmet készítene a regényéből, ám az író nem akarta odaadni bárkinek a sztorit. Mivel nem ismerte Reiner korábbi munkáit, elment a moziba, hogy megnézze A turné és a Tuti dolog című filmjeit, és rájött, hogy a tökéletes direktorral hozta össze a sors. Míg az első moziban megtalálta azt a humort, amire szükség volt A herceg menyasszonyához, a másodikban ott volt a romantikus szál is, ami szintén nélkülözhetetlen volt a történethez. Reinert elsősorban azért érdekelte a projekt, mivel olyan rendező volt, aki nem szerette ismételni önmagát, és szeretett volna egy modern, mai tündérmesét készíteni, amihez a könyv kiváló alapanyagnak bizonyult.
Mivel nem állt túl sok pénz a stáb rendelkezésére, nagyon kevés épített díszlettel (a mocsár például ilyen volt) dolgoztak. A helyszínkeresők Anglia északi részén gyakorlatilag az összes szükséges tájat megtalálták a munkához, a kastélyoktól kezdve egészen a tengerparti szakadékig. Ekkor azonban még hátra volt a casting, ami nem volt egyszerű. Boglárka és Westley szerepére friss arcokat akartak kipróbálni. Az akkor még ismeretlen Robin Wrightot egy szappanoperából rángatták ki, ő pedig örömmel menekült a tévéből. Cary Elwest a korábbi munkái alapján találták jónak, mivel alkatában tökéletesen megfelelt Douglas Fairbanks Jr.-nak, akiről a figuráját mintázták. Az óriás megtalálása nem okozott problémát, lévén Andrét, az óriást már William Goldman is kinézte magának a wrestling bajnokságban, csakhogy André 1987-ben fizikailag már nem volt a csúcson. Hiába volt 2,13 méter magas, a háta már nem bírta a túlsúlyát, így például annyi terhelést se bírt, hogy elkapja a kb. ötven kilós Robin Wrightot, akit ezért drótkötelekkel kellett megtartani. Gondot okozott az is, hogy Cary Elwes és Mandy Patinkin a világ két legjobb bajvívóját alakították, de nem értettek a kardozáshoz. Saját bevallásuk szerint a nap huszonnégy órájában vívtak hónapokon át, és a filmben látott összes vívásjelenetet ők rögzítették.
Filmtörténeti szerep
Kevés mozi tudta eddig megmutatni, hogy az olvasott vagy elmondott mesék hogyan élnek tovább a gyerekek fantáziájában, és A herceg menyasszonya egyike a keveseknek. Technikáját és ötleteit ugyan komorabb tónusban, de átvette például a Tarsem-féle Zuhanás vagy A Faun labirintusa című mozi is Guillermo del Torótól, a humorának pedig sokat köszönhet a Csillagpor című remekmű is, aminek a filmünk inspirációul szolgált.
A kilencvenes évek elejéig Rob Reiner bármihez nyúlt, az a kezében arannyá vált. A Tortúra, a Harry és Sally és az Egy becsületbeli ügy is bizonyítja, milyen jó ízléssel volt megáldva akkoriban, ám sajnos az évtized közepére mintha felemésztette volna tehetségét, ami azóta se tért vissza.
A nyolcvanas évek végén még úgy volt, hogy Cary Elwes szupersztár lesz, de hiába a Drakula vagy a Robin Hood paródia sikere, főszerepekben sajnos nem tudott bizonyítani. Lassanként megbízható karakterszínésszé vált, és talán a Fűrész első része után még volt remény a nagy feltámadásra, de erre azóta sem került sor.
Kulcsmomentumok
– A hosszan kitartott sziklamászás és az utána következő mókás párbajok a három hercegnőrablóval.
– A HMR (hatalmas méretű rágcsálók) az erdőben.
– Inigo Montoya nagy leszámolása a hatujjú férfival.
A film sorsa
Mivel a film forgalmazója nem tudott mit kezdeni a szokatlan stílusú mozi marketingjével, A herceg menyasszonya a mozikban nem lett óriási siker, bár az árát (16 millió dollár) azért visszahozta a huszonnégymilliós bevételével. Igazi kultfilmmé a VHS kiadáskor vált. Ekkor már mindenki imádta, és amikor a televízió adta, végképp bevette minden generáció szívét. Sajnos Magyarországon kevésbé ismerik, és DVD-n sem lehet hozzáférni, de a kisebb tévécsatornák szerencsére időnként a műsorukra tűzik.
Kapcsolódó cikkek:
Kapcsolódó cikkek:
Szólj hozzá!