Kultfilm: 2001: Űrodüsszeia
2001 – Űrodüsszeia (1968)
„Ha teljesen érted a 2001-et, akkor valamit nagyon elrontottunk. Sokkal több kérdést akartunk feltenni annál, mint amennyit megválaszoltunk” – nyilatkozta a film írója, Arthur C. Clarke. Elárulom: jó munkát végeztek, és a 2001-ről még ma, a film bemutatása után 47 évvel is folynak viták, ráadásul Stanley Kubrick mesterművét márciusban újra műsorra tűzik a magyar mozik. (Cikkünk eredetileg a VOX mozimagazin 2015. márciusi számában jelent meg.)
Tóth Csaba
Sztori
HAL: „Tudom, hogy hoztam néhány rossz döntést mostanáig, de teljes mértékben biztosítalak, hogy a munkám újra visszaáll a normális kerékvágásba. Továbbra is lelkes vagyok, és biztos vagyok a küldetésünk sikerében. És szeretnék segíteni neked”.
Az emberiség egy furcsa monolitot fedez fel a Holdon, ami erős rádiójeleket sugároz a Jupiter irányába. Egy ötfős különítménnyel és egy HAL 9000-es nevű szuperszámítógéppel felszerelt különítmény indul útnak, hogy megfejtse, mi vár az emberiségre a Jupiter közelében. Az útközben öntudatra ébredő szuperszámítógép azonban ki akarja iktatni az emberi tényezőt a képletből.
A filmről
HAL: „Csakis az emberi hibatényező lehet rá a magyarázat”.
Stanley Kubrick nem igazán szerette a sci-fi filmeket. Nem mintha a téma nem érdekelte volna, egyszerűen csak túl naivnak gondolta a korábbi próbálkozásokat, ezért úgy döntött, hogy ő maga csinálja meg a tökéletes tudományos fantasztikus filmet. Ehhez az MGM-en keresztül megkereste az ismert sci-fi író Arthur C. Clarke-ot, és mivel az író szerette a Dr. Strangelove-ot, örömmel szállt be a munkába. Kiindulópontul Clarke egy 1948-as történetét, a The Sentinelt választották, ami arról szól, hogy űrhajósok egy idegen lényektől származó tárgyat találnak elásva a Holdon. Ezt leszámítva azonban Kubrick és az író teljesen szabadon, Clarke sok régi ötletét felhasználva dolgoztak. Míg Clarke a regényt írta, addig Kubrick a forgatókönyvvel bíbelődött, és közben folyamatosan konzultáltak.
A film legendájához sokat hozzátesz, hogy a nagyjából 150 percnyi játékidőből majdnem kilencven perc dialógus nélkül telik el, és ez különösen szembetűnő a film elején és a végén. Bár az 
MGM sokáig ragaszkodott ahhoz, hogy a 2001-nek legyen zeneszerzője, Kubrick végig klasszikusok felhasználásában gondolkodott, és a megbízott zeneszerző ötleteit gyorsan kikukázva Strauss Kék Duna keringőjének ritmusára vágta meg az űrben játszódó felvételeket.
A film eleji ősemberes jelenetekhez a színészek sok-sok órán át jártak állatkertbe a majmok mozgását és viselkedését tanulmányozni, és erről felvételeket is készítettek. A rendező eleinte emberibb ősemberábrázolásban gondolkodott, de mivel a korhatárbizottság nem tűrte a meztelenséget, így jött a majomszerű, szőrös előemberek gondolata, amihez fantasztikusan élethű maszkokat sikerült kidolgozni. A legenda szerint az Oscar-szavazók azért A majmok bolygójának, és nem a 2001-nek adták a legjobb smink díját, mivel azt hitték, hogy a 2001-ben valódi majmokkal forgattak (egyedül két kölyköt „játszottak” igazi csimpánzok). Kubrick törekedett arra, hogy minden előember külön egyéniség, karakter legyen. A majmos jelenetsor végi legendás vágás kapcsán létezik egy óriási félreértés: amikor az előember feldobja a csontot, az nem űrhajóvá – ahogy azt sokan hiszik -, hanem egy űrben lebegő óriási fegyverré válik.
Az űrhajós jelenetekben Kubrick a teljes technikai arzenálját bevetette, és főképp a súlytalanság állapotának megjelenítése állította őket kihívások elé. Emberei technikai kiállításokon kutatták a jövő technológiáit, és így fedezték fel a videofont is, amit ma már Skype formájában mindannyian használunk, de akkoriban óriási felfedezésnek tekintették. Sokáig úgy volt, hogy a szuperszámítógép HAL egy hagyományos robot lesz, de mivel nem találtak hozzá megfelelő formát, így maradtak az egész űrhajót irányító intelligens számítógép ötleténél. Ha az IBM (akik amúgy product placementként meg is jelentek a filmben) minden betűjét eggyel hátrébb rakod az abc-ben, már ki is jött a HAL szócska. Kubrick és Clarke sokat vitázott azon, hogy a film végén megmutassák-e az idegen faj egy képviselőjét, de mivel a forgatás végén elfogyott a pénzük, nem volt lehetőségük egy ütős terv kidolgozására, így abban maradtak, hogy „Mindenkinek jobb, ha nem látja Isten arcát”.
Filmtörténeti szerep
Kubricknak összejött a nagy terv. Ma már nem lehet úgy űrben játszódó science fiction filmet készíteni, hogy az legalább minimálisan ne merítsen Kubrick és Arthur C. Clarke ötleteiből. A film ráadásul úttörő volt az önálló életre kelő mesterséges intelligencia témájában is, így a Terminátor filmektől kezdve az Alien-tetralógián át egészen a Star Warsig a hatása az egész műfajon egyértelműen kimutatható.
Karrierek
Stanley Kubrick híres volt arról, hogy örömmel próbálta ki magát különböző műfajokban, és mindig megpróbálta az adott zsáner legtökéletesebb művét létrehozni. Ugyan a 2001 – 
Űrodüsszeia nem lett azonnal siker, és a klasszikussá válásához időre volt szüksége, de a stúdiók továbbra is bíztak benne, így a Mechanikus narancs, a Barry Lyndon, a Ragyogás vagy az Acéllövedék képében további tökéletes zsánerfilmeket tudott készíteni. Rendezői Oscart sosem kapott, pedig mindenkinél jobban megérdemelte volna. 1999-ben halt meg, nem sokkal utolsó filmje, a Tágra zárt szemek világpremierje előtt.
Kulcsmomentumok
– Az előember felfedezi, hogy a csont a kezében fegyverré válhat, majd hamarosan ezt élesben is kipróbálja.
– A legendás vágás a feldobott csont után.
– A szinte tánckoreográfiára mozgó űrhajók mozgása a klasszikus zenére az űrben.
– A Csillagbaba születése.
A film sorsa
Az MGM joggal kezdett aggódni a film díszbemutatója után, ugyanis a nézők jó része felháborodottan jött ki a teremből, és nem értette, mi ez a sületlenség. Az első hetek üresen kongó termeket hoztak csak, és már épp le akarták venni a filmet a műsorról, amikor egy új szubkultúra fedezte fel magának. Zömmel fekete fiatalok árasztották el a mozitermeket, akik a film előtt jól betéptek, így egyfajta pszichedelikus tripként élték meg Kubrick alkotását. A tízmillió dolláros büdzséjű film ennek köszönhetően bőven visszahozta az árát, viszont nekünk, magyaroknak egészen 1979-ig kellett várnunk a premierjére. A 2001 – Űrodüsszeia kijött nálunk VHS-en, DVD-n, sőt még Blu-rayen is, és 1984-ben Kubrickot nélkülözve még folytatása is készült (2010 – A kapcsolat éve címmel), de a lényeg úgyis az, hogy márciusban ismét mozivásznon csodálhatjuk meg.
Kapcsolódó cikkek:
Kapcsolódó cikkek:
Szólj hozzá!