Kultfilm: Hivatali patkányok
Hivatali patkányok (1999)
Utáltad már valaha a munkádat úgy istenigazából? Volt olyan rémálmod, amit a főnököd okozott? Érezted azt, hogy nincs nagyobb gyötrelem annál, hogy reggel kikelj az ágyból és elindulj a munkahelyedre? Ha legalább az egyik válaszod igen, akkor imádni fogod (vagy már imádod) a Hivatali patkányokat. (Cikkünk eredetileg a VOX mozimagazin 2010. márciusi számában jelent meg.)
Tóth Csaba
Peter Gibbons: „Szóval, ahogy ültem ma a kalitkámban, rájöttem, hogy amióta ezen a munkahelyen dolgozom, minden napom rosszabb az előzőnél. Ez azt jelenti, hogy minden egyes nap épp az életem legrosszabb napja.”
Peter Gibbons (Ron Livingston) egy számítástechnikai cég rabszolgája. Unja az életét, utálja a munkáját, a barátnője rendszeresen csalja, olyan házban lakik, ahol a papírvékony falaknak köszönhetően mindent áthall a szomszéd, vagyis igazi lúzer. Egy hipnózis után megvilágosodik, és gyökerestül felforgatja az életét azáltal, hogy nem törődik a munkájával és a csalfa barátnőjével. A meglepetés, hogy a beleszarós hozzáállása miatt nem kirúgják, hanem előléptetik a cégnél, ráadásul összejön egy szexi pincérlánnyal (Jennifer Aniston) is, aki már régóta tetszett neki. Közben két haverjával a vállalat kirablását is megtervezik, amit egy számítógépes vírus segítségével akarnak végrehajtani.
Nina (telefonba, idegesítő hangon): „Számlavezetési osztály, Nina beszél. Egy pillanat türelmet. Számlavezetési osztály, Nina beszél. Egy pillanat türelmet. Számlavezetési osztály, Nina beszél. Egy pillanat türelmet. Számlavezetési osztály, Nina beszél. Egy pillanat türelmet…”
Mike Judge a kilencvenes évek elején rövid, humoros rajzfilmekkel próbálkozott betörni a szakmába, és ezek egyike volt a magában motyogó Milton főszereplésével készült Office Space, ami egy alagsorba száműzött, kulimunkát végző nagyvállalati alkalmazottról szólt, és a főnökéről, aki még a tűzőgépét is elvette. A téma később a Saturday Night Live című nagysikerű komédiaműsorban is megjelent, de a nagy visszatérés csak közel tíz évvel később következett be, miután a Beavis és Butt-head MTV-s diadalmenetének köszönhetően még arra is kapott pénzt, hogy élőszereplős nagyjátékfilm-rendezőként kipróbálhassa magát. Persze, a tízmillió dolláros büdzsével a 20th Century Foxnál nem vállaltak nagy kockázatot. A szerepekre jórészt ismeretlen színészeket kértek fel. Akkoriban Jennifer Aniston sem bizonyított még a nagy vásznakon, így a Jóbarátok sztárját is olcsón megszerezhették. Mike Judge máig azt tartja a legnagyobb hibájának, hogy ebbe belement. Nem Aniston alakítása miatt, hanem mert a Fox az ő nevével próbálta eladni a filmet afféle romantikus komédiaként, és ez a félrevezető kampány egyáltalán nem járt sikerrel. A színészek szerint már a forgatókönyvön is látszott, hogy a mozi legnagyobb erőssége abban rejlik, hogy egy valódi, rengeteg ember életében előforduló drámát tud rendkívül humoros oldalról megközelíteni, így a nézők könnyen azonosulhatnak a cselekmény „hőseivel”.
Filmtörténeti szerep
Kövér női alkalmazott: „Úgy látom, itt ma valakinek hétfő-undora van.”
A Hivatali patkányok természetesen nem az első azon filmek sorában, melyek a nagyvállalati dolgozók értelmetlen bürokráciával és eltaposni való főnökökkel tarkított életét mutatják be, de biztosan az első, ami mindezt ragyogó fekete humorral, és könnyen azonosulható karakterekkel tette meg. Már Lumet Hálózata is megmutatta, hogy milyen az, amikor egy gépezetben megakadnak a fogaskerekek, és Joel Schumacher is inkább drámai oldalról közelítette meg a vállalati alkalmazott kirúgását az Összeomlásban. A Hivatali patkányokkal nagyjából egyszerre készült Harcosok klubjában a főhős még Peter Gibbonsnál is radikálisabb módját választja a lázadásnak. Egyszerűen megzsarolja aktakukac főnökét, majd jókora végkielégítéssel feltuningolva távozik a cégtől. Mike Judge mozijának elsősorban a televízió világa köszönhet sokat, hiszen a Hivatali patkányok nélkül valószínűleg nem jöhetett volna létre a méltán híres Office széria sem.
Karrierek
Mike Judge rendezői karrierje jócskán megtört a Hivatali patkányok után, és a következő filmjére (Idiokrácia) egészen 2006-ig kellett várni. Legutóbb tavaly mutatta be az Extract című komédiát, nem túl nagy visszhanggal, így lehetséges, hogy előbb-utóbb mégis bevállalja majd a Hivatali patkányok folytatását…
Ron Livingston máig nem lett sztár, de kétségtelen, hogy a televízióban volt pár emlékezetes megmozdulása, mint a Szex és New York Jack Bergere és az Elit alakulat egyik főszereplője.
Jennifer Aniston az egyetlen a Jóbarátok csapatából, aki a sorozat kifutása után jelentős mozis karriert tudott csinálni olyan kasszasikerekkel, mint a Szakíts, ha bírsz és a Marley meg én. Azért az Oscar-díjig még kell egy párat aludnia.
A zenéről
A betétdaloknak különös jelentősége van a filmben, mivel Judge szeretett gúnyolódni a fehér, nyakkendős fiúkon, akik gangszta rapet hallgatva keménykednek az autójukban, így a Hivatali patkányokban elsősorban hiphop előadókat (Geto Boys, Slum Village…) hallhatunk.
Kulcsmomentumok
– A film eleji verseny a dugóban a járókeretes öregemberrel.
– Az álomjelenet, melyben Lundbergh meztelen felsőtesttel, a kezében egy kávéspohárral szexel abban a stílusban, ahogy dolgozni is szokott.
– Minden pillanat, melyben Milton kimondja, hogy „akár fel is gyújthatnám”.
– A nyomtató rituális szétverése egy mezőn.
A Fox rosszul sikerült reklámkampánya miatt a Hivatali patkányok megbukott a mozikasszáknál. Összesen tízmillió dollárt szedett össze, ám a mozi jó híre szájról-szájra terjedt, így később a videó- és DVD-megjelenésnél óriási sikert aratott. Ezután a stúdió felkérte Mike Judge-ot egy folytatás elkészítésére (Office Space 2: Still Renting címmel), aki azonban a mozis buktán nehezen tette csak túl magát, így nem akart vállalni egy sequelt. A Hivatali patkányok nálunk is főleg VHS-en szedte össze rajongótáborát, de a filmet idén februártól végre DVD-n is hazavihetjük.
Kapcsolódó cikkek:
Kapcsolódó cikkek:
Szólj hozzá!