Kultfilm: Gyalog galopp
Gyalog galopp (1974)
Ló nélkül ügető lovagok, végtagok nélkül küzdő útonálló, szirénázó rendőrautó, rajzfilmalakban támadó sárkány, szívrohamban kipurcanó animátor, vérengző nyúl, transzvesztita herceg, nimfomán ápolónők. A Monty Python csoport most Blu-Rayen is megjelenő első igazi mozifilmjében csak egy szabály volt: hogy nincs szabály. (Cikkünk eredetileg a VOX mozimagazin 2012. márciusi számában jelent meg.)
Nagy István
Sztori
A mocsárkastély királya: „Fiam, egy szép napon ez mind a tiéd lesz!”
Herbert herceg: „A függöny?!”
Artúr király útnak indul, és maga mellé gyűjti a kerekasztal lovagjait, akiknek különböző próbatételeken kell átesniük. Útközben Isten szól hozzájuk, hogy meg kell találniuk a Szent Kelyhet, és ezután mindent egy lapra feltéve próbálják megtalálni a titokzatos kincset. Útjukat különféle abszurd akadályok nehezítik, melyek között akadnak szörnyetegek, ádáz lovagok és fenevadnak hitt kisállat is. Egy szétszakadást újabb egymásra találás követ, és Artúrék – különböző messzi és veszélyes vidékeket megjárva, számtalan ártalmas és ártalmatlan ellenfelet legyőzve – elérkeznek a Halál Hídjához, amelyet már megfogyatkozva lépnek át, hogy aztán a maradék brancs a film végén már egyáltalán nem meglepő módon egy rabomobilban végezze.
A filmről
Artúr: „Camelot!”
Galahad: „Camelot!”
Lancelot: „Camelot!”
Patsy: „Csak egy makett.”
A Monty Python csoport Repülő cirkusz című tévésorozata akkora sikert aratott, hogy a tagok úgy döntöttek, belevágnak egy játékfilmbe is. Mivel egy korábbi jeleneteikre épülő szkeccsfilmjük megbukott a moziban, a stúdiók hallani sem akartak az ötletről, főleg, amikor megtudták, hogy a rendezést a csoport két Terryje, Gilliam és Jones akarta magára vállalni. 
Végül egy nevetségesen kis összeget, 200000 fontot sikerült összekaparniuk, azt is többnyire olyan zenekaroktól, mint a Pink Floyd és a Led Zeppelin, akik a Pythonok nagy rajongói voltak.
A forgatást rengeteg nehézség kísérte, elsőként az a rendelkezés, amely megtiltotta, hogy a stáb az állami tulajdonban lévő brit kastélyokban forgasson. Végül egy magántulajdonban lévő várat, a Skóciában található Doune Castle-t bérelték ki a célra, mert a külső és a belső jeleneteknek is maximálisan megfelelt. A főszerepet alakító Graham Chapman épp alkoholizmusa csúcsán járt, és mivel tisztán akarta játszani a királyt, folyamatosan súlyos elvonási tünetekkel küzdött, olyannyira, hogy állandóan elfelejtette a szövegét, és gyakorlott hegymászóként sem bírt a Halálhídon végigmenni. A két Terry egy ideig felváltva irányította a munkálatokat, de a többiek egy idő után megunták a technikai apróságokkal pepecselő Gilliamet, és a színészeket jobban és emberségesebben veze
tő Joneshoz kezdtek ragaszkodni, ami újabb feszültségeket szült. A költségvetés csak egy páncélinget engedélyezett, úgyhogy a többiek mind fémnek álcázott gyapjúruhát viseltek, ami a folyamatos esőben rendkívül kellemetlen módon ázott át, és a forgatási nap végén a stáb tagjai egymással versenyezve rohantak vissza a szállodába, hátha van még meleg víz (általában nem volt). Lovakra szintén nem volt pénz, innen is jött a gyalog galopp ötlete, és amúgy is lusták lettek volna megtanulni lovagolni.
Filmtörténeti szerep
Tim:”Ott!”
Artúr: „Hol? A nyúlon túl?”
Tim: „Nem, a nyúl az!”
Artúr: „Vén hülye buzeráns!”
A Python csoport a tévésztárság után ezúttal már a filmsztárságot is megízlelte, ugyanis a film kiugró siker lett a mozikban, és nem csak hazájukban, hanem az Egyesült Államokban, Európában és a világ több más részén is. A film mondatai ma már mindennapjaink részét képezik, és nem csoda, ha az akkor már feloszlott Beatles tagjai és a nem sokkal később az élők sorából távozó Elvis Presley is Python-rajongónak nevezte magát. Ha nincs a Gyalog galopp, akkor valószínűleg nincs Airplane és Csupasz pisztoly, Picasso kalandjai, Hullajó és persze Magyar vándor. Maga a film pedig a színdarabként is folytatta hódító útját, nálunk a Vígszínházban volt sokáig műsoron, nem beszélve a Megyeri Gyalog galopp című interpretációról, de játszották nálunk Eric Idle saját musicaljét, a Spamalotot is (és akkor Galla Miklós munkásságáról még nem is beszéltünk)
Karrierek
Eric Idle a Gyalog galop
p forgatásán egy fárasztó interjú közben csak úgy poénból nyilatkozta azt, hogy a következő filmjük a Bibliáról fog szólni, és akkor még nem tudta, hogy igazat mond. Az 1979-ben bemutatott Brian élete sokak (és saját maguk) szerint a Python főműve, melyre témája miatt ugyan nehéz volt pénzt szerezni, de a forgatókönyvírással, a forgatással és az immáron gyógyult alkoholistaként ismét főszerepet játszó Chapmannel mindenki elégedett volt. Ezután már csak egy filmet csináltak együtt, a többnyire különálló szkeccsekre épülő Élet értelmét, és ugyan néha felbukkannak egymás filmjeiben, Chapman 1989-es halála után a Monty Python lényegében feloszlott.
Kulcsmomentumok
– Artúrt és lovagjait francia várbitorlók inzultálják, ráadásul különböző jószágokat dobálnak rájuk a vár tetejéről.
– Az ámokfutó Lancelot mindenkit és mindent lekaszabol a mocsárkastélyban, még egy falivirágnak sem kegyelmez.
- A vérengző szörnyetegről kiderül, hogy egy nyúl, amiről kiderül, hogy tényleg egy vérengző szörnyeteg.
A film sorsa
Az akkori viszonyokhoz képest egész „hamar”, három év késéssel mutatták be a Gyalog galoppot Magyarországon. Ahogy a filmet az emberi kultúra csúcsának nevező Galla Miklós is megjegyezte, a szinkronnak számos erénye van, de több félrefordítás van benne, mint egy egész évadnyi Jóbarátokban. Az egyik legnagyobb mellényúlás a film egyik alapgegje, ugyanis a lódobogást nem tökkel, hanem kókuszdióval utánozzák, aminek az volt a lényege, hogy Nagy-Britanniában természetesen nem őshonos a kókusz. A 2000-es évek eleje óta nálunk is hozzá lehet férni az eredeti változathoz egy jó kis kétlemezes DVD-kiadás formájában, melyet most megfejel a még pazarabb Blu-Ray változat.
Kapcsolódó cikkek:
Kapcsolódó cikkek:
Szólj hozzá!