Kultfilm: Csupasz pisztoly
Csupasz pisztoly (1988)
A ZAZ-művek már tökélyre fejlesztette a stílusát az Airplane-nel és a Top Secrettel, ám paródiáik közül a legnagyobb rajongótáborukra mégis pár évvel később, a saját tévésorozatukon alapuló Csupasz pisztollyal tettek szert, ami máig örökérvényű klasszikus. (Cikkünk eredetileg a VOX mozimagazin 2016. augusztusi számában jelent meg.)
Tóth Csaba
Gépjármű oktató: „Stephanie, kecsesen tartsa ki az öklét! Nyújtsa ki a középsö ujját! Nagyon jó.”
Az angol királynő Los Angelesbe érkezik látogatóba, és a helyi rendőrségnek kell garantálnia a biztonságát a városban tartózkodása idején. A zsaruk fenegyereke, Frank Drebin hadnagy azonban merényletre gyanakszik, és minden határon átmegy azért, hogy bebizonyítsa igazát a főnökei előtt.
Mrs. Nordberg: „Szegény férjem, vajon kinek állhatott az útjában?”
Orvos: „Lehetett egy gengszterbanda… egy zsaroló… egy féltékeny férj… egy buzi barát.”
Ugyan a Csupasz pisztoly 1988-ban került mozikba, a keletkezéséhez vissza kell nyúlnunk egészen 1982-ig, amikor az ABC tévétársaság nem utolsósorban az Airplane sikerének hatására megrendelt egy tévésorozatot a Zucker-Abrahams-Zucker triótól (röviden ZAZ), amiben a korszak rendőrös filmjeinek és sorozatainak kliséit parodizálják ki. A ZAZ trió tagjai magukkal hozták az Airplane-ből a kedvenc színészüket, Leslie Nielsent, és elkészítették a Nagyon különleges ügyosztály című szériát. A sorozat alapját egy nálunk kevésbé ismert rendőrös széria, a hatvanas években futott M Squad adta, olyannyira, hogy a nyitó epizód történetét például egy az egyben onnan kölcsönözték. Bár a sorozat eget rengetően jó kritikákat kapott, a nézettsége nem volt kiemelkedő, így az ABC hat rész után törölte, arra hivatkozva, hogy a poénok tömény mennyisége túlzott figyelmet igényelt a tévénézők részéről. Ezt máig minden idők egyik legostobább törlési indoklásának szokás tartani. Az azonban biztos, hogy a széria megelőzte a korát, és ha néhány évvel később próbálkoznak vele, a siker nem maradt volna el. Az alkotókat nagyon letörte, hogy ilyen hirtelen be kellett fejezniük a munkát, ezért úgy döntöttek, a sorozat részeiből összevágnak egy mozifilmet, amiket újonnan felvett jelenetekkel bővítenének ki. A munkálatokba bele is fogtak, ám végül nem jött össze a terv. El kellett telnie néhány évnek, mire a tévés ismétléseknek hála a Nagyon különleges ügyosztálynak komoly rajongótábora lett, és ZAZ-ék újra lehetőséget láttak kedvencük feltámasztásában. A Csupasz pisztolyt a Paramount stúdiónak készítették el, és bár sok poént emeltek át a sorozatból, ez már egy új történet volt, és két szereplőn – Leslie Nielsenen, valamint a laborvezetőt játszó Ed Williamsen – kívül mindenkit lecseréltek, és új színészeket szerződtettek. A stúdió például szerette volna, ha egy Oscar-díjast is szerződtetnek a gárdába, és az ötlet ZAZ-éknak sem volt ellenére. George Kennedy mellett döntöttek, aki kiváló partnernek bizonyult a bohóckodásban.
Filmtörténeti szerep
Frank: „Érdekes. Majdnem annyira, mint a fotók, amiket ma láttam.”
Jane: „Fiatal voltam. Meg kellett élnem.”
Talán nem teljesen nyilvánvaló, de a ZAZ trió filmjei egy alapvetően a némafilmekből eredő módszerrel szaggatják szét a rekeszizmainkat, amit például a legendás Buster Keatontől kölcsönöztek. A módszer lényege, hogy bármekkora marhaság történjen, vagy bármilyen nagy hülyeség hangozzon el, a főhősöknek mindezt faarccal, teljesen komolyan kell lereagálniuk, és az ebből fakadó feszültség vezet az igazi komikumhoz. Ugyanezt a módszert alkalmazták sikerrel már az Airplane filmekben és a Top Secretben is, és azóta is ez a legjobb hollywoodi vígjátékok egyik ismertetője, legyen szó a Will Ferrell/Adam McKay filmektől (Pancser Police, A híres – Ron Burgundy legendája), vagy a Paul Feig komédiákról (A kém, Női szervek). A későbbi paródiafilmektől (Horrorra akadva, Drágám, add az életed, Már megint egy dilis amcsi film) a Csupasz pisztoly nem csak színvonalában különbözött, hanem abban is, hogy nem annyira egy-két konkrét filmet parodizált, hanem inkább műfaji elemekből űzött gúnyt, bár egy-egy idézet erejéig azért konkrét filmekre is rá lehetett ismerni. Ennek köszönhető, hogy sokkal inkább érezzük önálló filmnek, mint a zsáner későbbi darabjait, melyek csak a kor legdivatosabb mozijainak lenyomatai.
Bár Leslie Nielsen drámai színészként kezdte karrierjét, az Airplane-nek és főképp a Csupasz pisztolynak köszönhette, hogy Hollywoodban soha többé nem gondoltak rá akkor, ha egy drámai szerepre kerestek színészt. A színész filmparódiákban és családi vígjátékokban csillogatta tovább tehetségét, és látszólag egyáltalán nem zavarta, hogy beskatulyázták. 2010-ben, 74 évesen hunyt el.
A ZAZ trió bár egyenként is tehetséges fickókból állt, azt a fajta kreatív energiát, ami a közös munkáikat jellemezte, egyedül nem tudták visszaadni. A hetvenes- és nyolcvanas években készült paródiáik eléggé rányomták a bélyegüket a karrierjükre, és Jerry Zucker kivételével (aki megrendezte a Ghostot és Az első lovagot) mindannyian csak paródiafilmekben tudták kiélni magukat, és a műfaj elszürkülésével ők maguk is kikoptak Hollywoodból.
Kulcsmomentumok
– Az ikonikus főcím a mindenen átszáguldó rendőrautóval, aminek csak a szirénáját látjuk.
- Frank Drebin megpróbál betörni Vincent Ludwig irodájába, és hatalmas felfordulást okoz. Igazi one man show.
– A stadionjelenet, és a „Meg kell ölnöm Frank Drebint!” mondat.
A film sorsa
A Csupasz pisztolyt mindössze 12 millió dollárból hozta ki a Paramount, és mivel csak az Egyesült Államokban 78 millió dollárt hozott, nem volt kétséges, hogy lesz folytatás. Magyarországon a korszak szokásaival kissé szembemenve – valószínűleg a rendszerváltásnak köszönhetően – a film premierjére csak alig egy évet kellett várnunk, és nálunk is óriási volt a siker, de a film igazából VHS-en, a sokszori újranézések hatására vált kultfilmmé. A két folytatás közül az első (Csupasz pisztoly 2 és ½) még szintén nagy siker volt, ám harmadjára (Csupasz pisztoly 33 1/3) már megcsappant a rajongótábor, így a Paramount nem kért be több folytatást.
Kapcsolódó cikkek:
Kapcsolódó cikkek:
Szólj hozzá!