Az első áruló

2020.07.02. (Il traditore) Tommaso Buscetta tanúvallomásának köszönhetően tudta Falcone vizsgálóbíró térdre kényszeríteni a szicíliai maffiát, a Cosa Nostrát. Buscetta kegyetlen bűnözőből vált Olaszország máig megosztó hősévé. A szervezetben csalatkozott férfi bizonyítékokkal szolgált ahhoz, hogy a bűnszövetkezet kulcsembereit letartóztassák, megingatva egy sziklaszilárdnak hitt, az évtizedek során egyre kegyetlenebbé és pénzéhesebbé vált rendszert. Az „első áruló” annak ellenére ült a tanúk padjára, hogy pontosan tudta: ezzel saját maga, családja és barátai életét sodorja veszélybe. A maffia bosszúhadjáratában 33 rokonát végezte ki. Sokan a mai napig sem értik, hogy mi késztette arra a korábban kíméletlen bérgyilkosként hírhedtté vált Buscettát, hogy elsőként szembesítse a maffia vezetőit a tetteikkel. A sokszoros díjnyertes rendező, Marco Bellocchio a közelmúlt történelmének sötét évtizedeit eleveníti fel a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál hivatalos versenyprogramjában szerepelt, ízig-vérig olasz maffiatörténetben. Az első áruló forgatókönyvének születését hosszú és kiterjedt kutatómunka előzte meg. A jegyzőkönyvek, tanúvallomások alapján rekonstruálták a történéseket. A jelenetek egy részét a tényleges bírósági épületben vették fel, amelyet külön a „maxiper”-ként elhíresült eljáráshoz építettek.

KRITIKA

Az olasz maffiafilm olyan, mint a francia romkom: nem könnyű kiemelkedni az éves túltermelésből.

Tóth Csaba

Marco Bellocchio rendező kissé terjengősre vett maffiaeposzának óriási segítséget jelent, hogy igaz történet alapján készült. Mivel rendőrségi és bírósági jegyzőkönyvek egész sorozata állt a stábtagok rendelkezésére arról, hogy mi történt, bőven volt információ a kezükben az események pontos rekonstruálásához, és ez meg is látszik a filmen, főképp a bíróságon játszódó jeleneteknél, ahol szó szerinti idézeteket tudtak átemelni a valódi maffiaperekből, és ezekben a jelenetekben életre is kel Bellocchio amúgy kissé hömpölygős történetmesélése. A rekonstrukció tehát nagyon ment a rendezőnek, de amikor már egy filmet is kellett írni az egy az egyben átemelt jelenetek mellé, abba sajnos beletörött a bicskája. A maffiát eláruló maffiózó sztorijából csak amolyan Scorsese lightot sikerült összehozni, a gengszterfilmek ezerszer látott fordulataival és külsőségeivel, csak a megfelelő tempó és a kellően karizmatikus szereplők nélkül (tisztelet a kivételnek). Az első áruló egy izgalmas igaz történetet mesél el teljességgel középszerűen, és az egyetlen vigaszunk a főszerepet játszó, karizmatikus Pierfrancesco Favino mellett, hogy a leszámolások kellően brutálisak ahhoz, hogy legalább ilyenkor egy-egy pillanatra magunkhoz térjünk a szunyókálásból. Kár, hogy azokkal, akik meghalnak, már egyáltalán nem törődünk, mert a rendező erre nem ad nekünk okot.

145 perc, olasz-francia-német-brazil

Kapcsolódó cikkek:

Kapcsolódó cikkek:

1. Az első áruló
2. Thelomeris – Az első előzetes
3. BÚÉK: Már online is elérhető az ország első közösségi filmje