Hab

2020.09.10. Van egy teszt, ami állítólag 99%-os pontossággal megmutatja, hogy az ember valóban a nagy Ő-vel él-e. De Dórán (Kerekes Vica) valahogy ez sem segített: 99%-os szerelme éppen valaki mást készül feleségül venni. Az élet persze még így is lehet édes: Dóra ugyanis cukrász, aki mindent imád, ami a foglalkozásával kapcsolatos, tészták, habok, cukrozott cseresznyék között tölti a napjait – és mindezt egy cuki kis boltocskában kínálja az édesszájú világnak.
A sütimennyország azonban keserű jövő elé néz – ha tulajdonosa nem szerez hirtelen nagyon sok pénzt, lehúzhatja a rolót. Az ilyen helyzetekre a legjobb szakácskönyvek sem kínálnak megoldást, úgyhogy Dóra kikever egy ravasz tervet: benevez egy családi cégeknek hirdetett versenybe, és szerződtet hozzá egy vállalkozó kedvű agglegényt (Mátray László), aki a hiányzó millióért folytatott hadjárat során a vőlegényének hazudja magát.
Csakhogy a pasas megrögzött csajozógép. És az már csak a hab a tortán, hogy nagyon jóképű is… A különleges látványvilágú, kedves és sziporkázóan ötletes romantikus vígjáték az élet legfontosabb dolgairól mesél: a szerelemről, a hazugságról és a jó tejszínhabról.

KRITIKA

Lakos Nóra tehetséges rendező, de ez a film valahol mégis félrement.

Tóth Csaba

Furcsa film a Hab. Valahol ott van benne egy kellemesen rózsaszín, romantikus limonádé, de miközben néztem, végig az járt az eszemben, hogy vagy a vágószobában, vagy már a forgatókönyvírásnál elintézték, hogy ne bújhasson elő. Stáblistával együtt is csak 89 perces, de végig olyan érzésem volt, mintha a karakterek motivációit megmagyarázó jeleneteket egyszerűen kivágták volna belőle (rosszabb esetben meg sem írták őket). Például nem igazán indokolják meg, miért segít egy férfi és egy gyerek is Dóra nagy csalásában, hogy egy családoknak szánt pályázaton pénzt nyerjen a cukrászdájának, hogy csak a film elejéről említsünk valamit. Óriási bakugrásokkal haladunk az elkerülhetetlen happy end felé, közben meg sokszor nem értjük, hogy a karakterek mit miért csinálnak.
Az egyetlen szerencsénk, hogy Lakos Nóra kedves, lebegős stílust tudott kölcsönözni a filmjének, a látványvilág egységes, átgondolt, és van benne valami kellemesen franciás, Kerekes Vica pedig valósággal ragyog a főszerepben, Amélie-féle bájt kölcsönözve a karakterének, Dórának. Kár, hogy az elnagyolt és sietős cselekmény cserbenhagyja őt, pedig a figurája izgalmas, ugyanis úgy kell végig szimpatikusnak maradnia, hogy közben morálisan erősen megkérdőjelezhető dolgokat tesz. A Csak szex és más semmi trónja továbbra sincs veszélyben, és ha így haladunk, sokat kell még várnunk a trónfosztásra.

89 perc, magyar

 

Kapcsolódó cikkek:

No related posts.