Ketten

2021.07.01. (Deux) Nina és Madeleine évtizedeken át titkolták szerelmüket a világ elől. Senki sem sejti, hogy az egymással szemben lakó idős hölgyek egymás kedvesei. Hosszú évek hallgatása után úgy döntenek, hogy Rómába költöznek, és nyilvánosan felvállalják kapcsolatukat. Madeleine azonban képtelen két felnőtt gyerekének elmondani az igazat. Az elfojtott érzések felszínre törnek, de váratlanul minden megváltozik, amikor Madeleine súlyos agyvérzést kap és ápolásra szorul, Nina pedig minden erejével igyekszik a közelében maradni.

KRITIKA

Nem mindenki számára jön el a coming out pillanata, és akár elfojtások tömkelege közepette is sírba lehet szállni.

Tóth Csaba

Egy nem toleráns társadalomban nem egyszerű felvállalni azt, ha valaki más. Idővel talán a társadalom elfogadóbbá válhat, de egy évtizedek óta titokban tartott identitás ettől még nem bújik elő rögtön a szekrényből. A hazugság a felszínen igazsággá válik, és annyira összekötődik magával az egyénnel, hogy az képtelen lesz megszabadulni tőle. Még azon az áron sem, hogy tudja: emiatt sosem lehet igazán felszabadult és boldog. A franciák Oscar-nevezett filmjében, a Kettenben két idős, Párizsban élő nőt, Ninát és Madeleine-t ismerhetjük meg. Ők szomszédok már évtizedek óta, a lakásaik egy emeleten, egymással szemben találhatók. Nina egyedül él, látszólag nincs senkije, míg Madeleine özvegy, akit gyakran látogat két felnőtt gyermeke és az unokája. Mindannyian úgy ismerik Ninát, mint a kedves és segítőkész nénit a szomszédból, aki jóban van az édesanyjukkal, és időnként átjárnak egymáshoz kávézni. Fogalmuk sincs, hogy ők valójában egy pár, ráadásul már évtizedek óta. Miután Madeleine megözvegyült, Nina szerint lassan már itt lenne az idő nyilvánosan felvállalni a kettejük kapcsolatát, de Madeleine annyira fél a gyermekei reakciójától, hogy nem meri ezt megtenni. Nina emiatt óriásit csalódik benne, Madeleine pedig a kialakult stresszhelyzetet nem bírva stroke-ot kap. Itt kezdődik a Ketten lényegi része. Ők ugyanis hiába élnek titokban évtizedek óta szerelemben, ezzel rajtuk kívül senki nincs tisztában, így mind Madeleine családja, mind a hatóságok számára Nina olyan, mint egy idegen, akinek semmilyen joga nincs a szerelmével kapcsolatban. Bár felajánlja, hogy jó szomszédként ő fogja ápolni, Madeleine gyerekei nem akarnak ekkora szívességet kérni, és inkább megfizetnek egy ápolónőt, aki sajnos elég rossz arc ahhoz, hogy ne nagyon engedélyezzen Nina számára láthatást.
A Ketten sok szempontból beillik az eltitkolt leszbikus szerelmeket bemutató drámák utóbbi években elkezdődött sorába, ugyanakkor bőven van benne annyi frissesség, hogy ne érezzük önismétlésnek. A legfontosabb újdonság, hogy egy idős párt helyez a fókuszába, és azt mutatja be, hogy hiába vált időközben a társadalom körülöttük nyitottabbá, az évtizedes félelmeket és bujkálást nagyon nehéz egyik pillanatról a másikra maguk mögött hagyni. Bár a film címe Ketten, elsősorban Nina szemszögéből láthatjuk az eseményeket, viszont színészileg pont ezért a Madeleine-t játszó Martine Chevallier-nek jut a nehezebb feladat: stroke-on átesettként minimális eszköztárból képes a lehető legtöbbet kihozni. A film ugyan párkapcsolati dráma, olykor mégis thrilleresen izgalmas, ahogy Nina megpróbál a szerelme közelébe férkőzni, de Filippo Meneghetti rendezésének legfőbb erőssége mégis csak abban rejlik, hogy képes egy szerelmi kapcsolat és kötődés erejét átadni, ahogy azt az érzést is, hogy milyen az, amikor erőszakkal elszakítják tőlünk azt, akit a legjobban szeretünk. A végén még egy minikatarzis is összejön a Kettennek, ami a nyár sleeper hitjévé válhat a hazai művészmozikban.

99 perc, francia-luxemburgi-belga

 

Kapcsolódó cikkek:

No related posts.