The Suicide Squad: Az öngyilkos osztag

By Echte on 04 August 2021 in Aktuális, Filmkritikák0 Comments

2021.08.05. (The Suicide Squad) A szuperhősök nem mind jók. Nem kedvesek. Nem akarnak segíteni. A titokzatos X-különítménybe a legelvetemültebbeket gyűjtik össze, és alaposan felfegyverzik őket. Harley Quinn (Margot Robbie), Bloodsport (Idris Elba), Peacemaker (John Cena) és a Belle Reve börtön még néhány rafináltan gonosz lakója fejébe apró robbanószert szerelnek: ha nem engedelmeskednek, robban a bomba. Ha engedelmeskednek, megmenthetik a világot. Corto Maltese szigetén vetik be őket. És ők harcolnak, mert muszáj… de közben azért jól is akarják érezni magukat: de az ő esetükben ez veszett pusztítást jelent.

KRITIKA

Na, ilyennek kell lennie egy Suicide Squad-filmnek! James Gunn, hölgyeim és uraim!

Szöllőskei Gábor

Nem először bizonyosodik be, hogy ha valaki bevállalja a rizikót, és dacára annak, hogy blockbuster-költségvetést szavaz meg egy rendezőnek, emellett még teljesen szabad kezet is ad neki, akár csodák is születhetnek. James Gunnt pedig nem érdemes láncra verni. Kétségtelen, hogy A galaxis őrzőivel is abszolút varázsolt mindkét alkalommal, de képzeljük el, mit művelhetett volna Űrlordék kalandjaival, ha a Disney/Marvel nem szól bele semmibe (korhatárba, húzósabb poénokba, korrektségbe stb.). Valószínűleg valami olyasmit, mint amit most tett Az öngyilkos osztaggal…
Gunn ugyanis érezhetően ekkor érzi elemében magát, ha megcsinálhat mindent, amit csak akar. Castingolhat bárkit, kinyírhatja bármelyik karaktert, olyan vizuális szimbolikát használ, amit nem szégyell, és persze semmilyen szempontból nem kell korrektnek lennie. A 2016-os David Ayer-féle Öngyilkos osztag többek között azért lett olyan, amilyen (nem jó), mivel megpróbálták túlmenősködni. Mindenki badass, a zenék pöpecek, a stílus arcbamászó, csak közben elfelejtettek jó sztorit és rendes karaktereket írni hozzá, a dramaturgiát pedig ne is hozzuk szóba! No, mindez benne van Gunn verziójában is, csak ő odafigyelt a lélekre. Mert ennek a filmnek lelke van, még ha a játékidő túlnyomó részében mocskos is. Amikor azonban drámára kerül a sor (mert ilyen is van), akkor gyönyörű!
Az új film nem direkt folytatás, inkább egyfajta reboot. Az öngyilkos osztagos iniciatíva már be van járatva, különböző akciókhoz használják a dutyiban sínylődő rosszfiúkat és rosszlányokat, akik tisztában vannak vele, mi az ára az egésznek, és mi a jutalmuk érte. Rögvest be is kerülünk a sűrűjébe, Amanda Waller (Viola Davis) új csapatot toboroz: meg kell dönteniük egy fiktív szigetország, bizonyos Corto Maltese elnyomó rezsimjét, ám természetesen ennél sokkal többről van szó, hiszen, ahogy megszokhattuk, a megbízók sosem avatják be mindenbe a harctérre küldött katonákat.
Felsorolni is nehéz, miért ilyen üdítő jelenség Az öngyilkos osztag, nem csak a képregény-, hanem úgy en bloc a blockbuster-filmek jelenlegi tengerében. Első blikkre a csodabogarakból álló csapat és a színes szereplőgárda tűnik fel: ennyi beteg figurát, ennyi csodálatosan béna képességet ritkán látni, de a többségüket épp ezért egyből a szívünkbe zárjuk. Aztán, ahogy halad a sztori, szépen kikristályosodnak a további erények is: a Gunnra jellemző és ezúttal is remekül működő éjfekete humor (verbális és vizuális egyaránt), a kíméletet nem ismerő bánásmód a szereplőkkel és a nézőkkel egyaránt, a karakterei iránti szeretete, a szinte észrevétlenül becsepegtetett érzelmek és mindenekfelett a lelkesedés, ami azonnal átragad a közönségre is.
Gunn pontosan tudja, mikor kell akciózni, mikor karaktert építeni, mikor hülyéskedni, mikor komolykodni, mikor flashbackelni, nem mellesleg pedig, hogy mely pontokon érdemes elhelyezni a csavarokat. Annyira össze van rakva ez a film, hogy az egyébként monumentális látványt csak másodlagosnak érezzük, és az igazán nagy zúzdák közepette is a szereplőkért aggódunk, a poénokon röhögünk, vagy csak simán fülig mosollyal az arcunkon szívjuk magunkba ezt a nagybetűs szórakozást.
A képregényfilm műfaja továbbra is tartogat tehát meglepetéseket, egy értő és érző direktor kezei közül pedig könnyedén remekművek csusszanhatnak ki. Csak hagyják érvényesülni!