A játszma
2022.06.09. 1963, Budapest. Az állambiztonság tisztje, Jung András (Nagy Zsolt), élete tökéletes: boldogan él feleségével, Évával (Hámori Gabriella) és az egyetlen dolog, ami előléptetését hátráltatja, egy versengő kolléga, Kulcsár (Scherer Péter). Amikor felbukkan a múltból egy lezáratlan ügy kapcsán a legendás kém, Markó Pál (Kulka János), fordulat fordulatot követ és kezdetét veszi egy könyörtelen párharc, ahol senki és semmi nem az, aminek látszik, és egyetlen emberi gesztus az életedbe kerülhet.
KRITIKA
Köbli Norbert forgatókönyvíró A vizsga kiszámíthatatlan cselekményét feláldozta az érzelmesebb, drámaibb hangvételért, de a helyzet az, hogy ez jó csere volt.
Tóth Csaba
A 2011-es A vizsga annak idején tévéfilmként kezdte a karrierjét, de az alkotói végül a pozitív visszhang hatására kiharcoltak neki egy limitált mozibemutatót is. Az ötvenes évek Magyarországán játszódó kém/ügynök-thriller ugyan sosem lett igazán közismert, az azonban vitathatatlan, hogy a jó szájhagyomány hatására az évek során sokan megnézték. Persze ez önmagában még nem indokolna folytatást, és ha a magyar filmgyártásban kizárólag üzleti szempontok alapján születnének döntések, ez a második rész sosem született volna meg. Szerencsére azonban nálunk nem minden a box office, és ennek köszönhető ez a nagyszerűen sikerült második rész, amit senki nem várt, épp ezért jókora meglepetést okozott. Köbli Norbert forgatókönyvíró legfőbb motivációja A játszmához az volt, hogy írjon egy főszerepet a stroke-on átesett Kulka Jánosnak, és úgy gondolta, az lenne a legjobb, ha a színész visszatérhetne A vizsgában játszott karakteréhez, Markó Pálhoz. Ahogy a valóságban A vizsga óta, úgy a filmidőben is eltelt már tíz év, az állambiztonságtól kicselezett Markó pedig megözvegyülten, egy agyvérzésen átesve, betegen él a fővárosi lakásában a hatvanas években. Egykori átverői Jung Andrással az élen azonban azt sejtik, hogy a visszatérésére készül, és a gyanújuk miatt ráállítanak egy fiatal lányt (Markó családi barátainak lányát), aki beköltözik a vendégszobájába, ahonnan megfigyelheti őt.
Izgalmas látni, ahogy az ötvenes években még oly lelkes, a Szovjetunióban vakon hívő pártkatonák hogyan váltak kiábrándult karrieristákká, akiknek már nem számít más, csakhogy nekik jó legyen. A film nem idealizálja, de nem is mutatja be túl sötéten a hatvanas éveket, a történelemábrázolás helyett inkább a műfaji követelmények kiszolgálására törekszik.
A korábban leginkább tévés munkáiról ismert Fazakas Péter rendező már a film elején eléri, hogy érezzük: még mindig A vizsga világában vagyunk, csak most kicsit kinyitotta nekünk. Ez 
már nem néhány lakásban játszódó kamarafilm, itt már jóval többet láthatunk mind Budapestből, mind az országból: már a számos utcaképből is látni lehet, hogy rendes költségvetésből dolgoztak. A játszma ügyesen használja a kémfilmek eszköztárát, és ettől kellemesen hasonlít az angol és amerikai műfajrokonaira, de közben van annyira magyar és egyedi, hogy saját ízt kapjon. Kulka Jánosnak Markó Pál újabb eljátszása jutalomjáték, azáltal pedig, hogy a karaktere is az övéhez hasonló sorsot kapott, eltűnik a határ színész és karakter között: egyszerre látjuk benne mindkettőjüket. Nagy Zsolt és Hámori Gabriella is remekül szövik tovább a karakterüket, de a film igazi meglepetése a fiatal Staub Viktória, aki igazi átváltozóművészként remekel: remélhetőleg sok szereposztónak megakad rajta a szeme. A játszma izgalmas, cseles, érzelmes, érzéki és drámai kémfilm, számos emlékezetes pillanattal, valamint ragyogó színészi alakításokkal.
112 perc, magyar
Kapcsolódó cikkek:
Kapcsolódó cikkek:
Szólj hozzá!