Nem hagytak nyomokat
2022.10.06. (Zeby nie bylo sladów) A film olyan történetet dolgoz fel, amely az egész keleti blokkot megrázta, bármennyire is próbálta a lengyel államhatalom eltussolni. 1983 nyarán, Lengyelországban már néhány hónapja felfüggesztették a kommunista kormányzat által korábban bevezetett hadiállapotot, de a rendőrség továbbra is figyelmen kívül hagyja a lakosság jogait. Egy érettségi előtt álló diákot mondvacsinált indokkal előállítottak, majd halálra vertek a rendőrök, a legjobb barátja, Jurek Popiel (Tomasz Zietek) szeme láttára. A szemtanú fiú hamar az állam ellenségévé válik. Jureknek döntenie kell: meghunyászkodik, vagy tanúskodik barátja ügyében, és kiáll az igazság mellett, még ha ezzel a saját és szerettei életét kockáztatja is.
KRITIKA
Ahol zsarnokság van, ott zsarnokság van.
Villányi Dániel
Ahol zsarnokság van, ott zsarnokság van, nem csak az utcáról vidám fiatalokat ok nélkül elvivő rendőrökben, nem csak az egyik srácot ok nélkül halálra verő ütésekben. Ott zsarnokság van abban is, hogy az egyetlen szemtanú élete később mivé lesz: milyen utak között választhat, és melyik mivel jár; hogyan néznek rá, miket várnak tőle a korábbi ismerősei, de még a saját családja, vagy akár az áldozat édesanyja is; milyen mondatok szólnak hozzá, és milyen mondatokat mond ki – vagy egyáltalán már abban, hogy el kell gondolkoznia, milyen mondatokat mondhat ki.
A nyolcvanas évek lengyel történelmének szégyenfoltjaként megtörtént esetről kimondottan erős, hiteles alkotás született, ami nagy ambícióval és emlékezetes karakterekkel mutatja be egy szerteágazó ügy minden lehetséges aspektusát. Jan P. Matuszynszki (Az utolsó család, A falka) rendezése visszafogott, már-már száraz, tárgyilagos: épp eléggé bízik a története erejében és a színészeiben, ezt pedig jól teszi. Olyan jó lenne úgy nézni a Nem hagytak nyomokat jeleneteit, mint tanulságos régi történetet a kelet-európai kommunista diktatúrák korából – de aztán közben eszébe jut az embernek, hogy tőlünk pár száz kilométerre jelenleg is embereket vernek meg azért, mert tüntetni mernek; hogy még ennél is közelebb kézi irányítású propaganda mocskol be egy pillanat alatt bárkit, aki politikailag veszélyesnek tűnik; és hogy milyen ismerősen hangzik az a filmbeli kérdés, hogy az ügyészség a tények, vagy a központi elvárások alapján végzi-e a munkáját.
160 perc, lengyel-cseh-francia
Kapcsolódó cikkek:
Kapcsolódó cikkek:
Szólj hozzá!