Az iker
2022.10.27. (The Twin) Rachel és Anthony ikerfiaikkal szenvednek tragikus balesetet, melyben az egyik gyermekük életét veszti. Úgy érzik, az egyetlen lehetséges módja a tragédia feldolgozásának az, ha a világ másik felére költöznek és ott próbálnak új életet kezdeni. Az igazi rémálom azonban még csak most kezdődik. Fiúk, Eliott egyre furcsábban kezd viselkedni, és bár eleinte azt gondolják, ez csak a gyászfolyamat része, Rachel hamarosan rájön, hogy a valódi gonosz tört az életükre.
KRITIKA
Soha nem jó dolog, ha egy film csavarjáról úgy akarják elterelni a figyelmet, hogy megpróbálják átverni a nézőt…
Oblath Ádám
Egy tragikus autóbalesetben Rachel (Teresa Palmer) és Anthony (Steven Cree) elveszítik az egyik ikerfiukat, Nathant. Hogy a tragédiát fel tudják dolgozni, egy isten háta mögötti kis faluba költöznek, hogy új életet kezdjenek megmaradt gyermekükkel, Elliottal. A skandináv környezetben azonban a lakosok elég furcsán viselkednek, és Elliot is egyre többet „játszik” a halott testvérével. Nem csoda tehát, hogy Rachel is szép lassan elkezd becsavarodni.
A finn Taneli Mustonen első angol nyelvű filmjével van dolgunk. A rendező már kipróbálta magát a horror műfajában (Bodom, 2016), és határozottan jó érzéke van hozzá. Az iker legfőbb erénye hangulat, a nyugtalanító érzés, amely már a film legelejétől kezdve hatalmába keríti a nézőt, és időnként ügyesen mászik a bőre alá. Ez végig ki is tart, viszont nagyjából ennyi pozitívum jut az alkotásra. Az atmoszféra ugyan megágyaz a horrornak, de a játékidő előrehaladtával nem fokozódik.
A nagy csavarhoz vezető úton nagyjából ötven percnyi játékidő van, amit értelemszerűen fel kellett dúsítani, azonban Mustonen a lehető legrosszabb megoldást választotta: hogy a titok rejtve maradjon, többször is tévútra viszi a nézőt, méghozzá banális módokon. Így a film iszonyatosan összefüggéstelen lesz. A nézőnek szó szerint végig kell verekednie magát Az iker második felén, hogy egy olyan lezárást kapjon, ami igazából már a legelején felötlött az agyában. Az viszont tény, hogy a hangulat nagyon a helyén van. Akkor is, ha csak az első fél órában működik igazán.
109 perc, finn
Kapcsolódó cikkek:
Kapcsolódó cikkek:
Szólj hozzá!