Az almafa virága
2023.02.16. A napjaink Budapestjén játszódó történetben egy fiatal vietnámi lány a felnőtté válás küszöbén áll, ám nincs kibékülve azzal a jövővel, amelyet a családi hagyományok jelöltek ki számára. Magyarországra utazik, hogy kiderítse, mi történt annak idején a nagymamájával, amiről az asszony a mai napig nem hajlandó beszélni. A lány titkon reméli, hogy a családi rejtély megfejtése a saját bizonytalanságait is segít megoldani. A Duna-parton találkozik egy fiúval, aki viszont az első pillanattól biztos benne, hogy a lány élete szerelme. Eközben a ’70-es évekbeli történetszálban egy vietnámi diáklány és egy fiatalember, az évfolyam sármőre ütközik egymásba az Agrártudományi Egyetem folyosóján. Egyre komolyabbá váló kapcsolatukat azonban éberen figyeli a felügyelőtiszt: az ő feladata biztosítani, hogy a Vietnámból érkezett ösztöndíjasok még véletlenül se akarjanak Magyarországon maradni, hanem diplomásként hazatérve dolgozzanak az országukért. Az összefonódó szerelmi történeteket követve Az almafa virága felidézi a ’70-es évek Budapestjének különleges hangulatát, és elrepít az akkori, illetve a mai Vietnámba is.
KRITIKA
Az amatőr filmes hibákat könnyen meg tudjuk bocsánati egy amatőr filmnek, de ha ez a film több százmillió forintos állami támogatásban részesül, akkor jogos a haragunk.
Tóth Csaba
Szűcs Dóra (Patthelyzet) második nagyjátékfilmje alapvetően egy kedves, naiv, romantikus darab… lenne, ha valaki tisztességgel összerakta volna. A vietnámi-magyar románc, amiben egy hazánkba látogató vietnámi lány próbálja felfedezni a hetvenes években itt tanuló édesanyja történetét, és megtalálni az édesapját, kiváló apropó ahhoz, hogy bemutassák általa a Magyarországon élő vietnámi diaszpóra történetét, csakhogy az alkotók láthatóan nem beszélik a film nyelvét. Az almafa virága 110 percében egyetlen jól sikerült jelenet sincs. Nemcsak a színészi játék amatőr, de a filmet egy giccses reklámfilm esztétikájával ruházták fel, emellett a vágás minősége is olyan, mintha egy olyan vágó munkáját látnánk, aki menet közben ismerkedik a mesterséggel. A történet bántó böszmeségeit (a lány, aki eddig Vietnámban élt, de anyanyelvi szinten beszél magyarul, vagy a Budapest–Hanoi vasúti járat…) még komoly castingproblémákkal (a fiatalon délceg, magas férfi idősebb korára kicsi lesz) is súlyosbítják, és időnként egészen röhejes hibákba is belefuthatunk. Amikor a magyarul jól beszélő vietnámi néni szerepére nem találtak magyarul jól beszélő vietnámi nénit, a helyzetet úgy kívánták megoldani, hogy amikor a jelenetben ő szólal meg, mindig átvágtak annak az arcára, aki hallgatja őt. Komolyan, a pofám leszakadt. Nem tudom, milyen szűrőkön ment át Az almafa virága, de egy ilyen állapotban lévő, minden szempontból befejezetlennek tűnő, hibáktól hemzsegő filmet azért pofátlanság a mozikba küldeni.
110 perc, magyar-vietnámi
Kapcsolódó cikkek:
Kapcsolódó cikkek:
Szólj hozzá!