Login | Register
Forgot your password?

Math Required!
What is the sum of: 7 + 6    

A password will be emailed to you.

Egy röpke románc naplója

2023.03.16. (Chronique d’une liaison passagère) A laza és független egyedülálló anya, Charlotte és a szorongó, nős Simon szenvedélyes viszonyba kezdenek. Már a kezdet kezdetén megállapodnak abban, hogy kapcsolatuk pusztán a testiségről szólhat majd. Egyetértenek abban, hogy nincs közös jövőjük, mégis egyre jobban kezdenek kötődni egymáshoz.

KRITIKA

Boroznak, afférba kezdenek, szexelnek, majd a szexelésről és a kapcsolatokról beszélgetnek. Franciák.

Tóth Csaba

egyropkeromancnaploja01A francia filmnek van egy bizonyos altípusa, ami annyi jellegzetességgel bír, hogy mára már szinte önmaga paródiájává vált. Ezekben a filmekben a középosztálybeli vagy felső középosztálybeli szereplők folyton esznek-isznak, nagyokat sétálnak, és közben rengeteget beszélgetnek, főképp lakás- és étterembelsőkben, mellesleg pedig hébe-hóba viszonyba kezdenek egymással, és ebben az sem szokta zavarni őket, ha közben házasok, vagy épp párkapcsolatban élnek. Literszámra fogyasztják a finom borokat, de valahogy mégsem lesznek tőle alkoholisták, a gondtalan életükbe ők maguk szállítják a gondokat csak az izgalom kedvéért. Az ilyen filmek többségét megnézi, aztán elfelejti az ember, de a párizsi (igen, ezen filmek java Párizsban játszódik) stílus és életérzés miatt cseppet sem bánjuk a dolgot, mert általában jó érzés elmerülni a világukban.
Őszintén szólva én már kicsit unom őket, talán túl sok hasonló mozit sodort már elém az élet. Ezért is lepődtem meg annyira, hogy az Egy röpke románc naplója ennyire betalált nálam, pedig Emmanuel Mouret (Csak egy csók, Szívecskéim) filmje semmiben sem tér el a klasszikus recepttől. Itt nincs nagy titok, egyszerűen csak minden működik a filmben, ami azt mutatja be, hogy hová vezet hosszútávon egy könnyed, felelősség és ígéretek nélküli viszony két negyvenes között. Jók a szituációk, átélhetők a bonyodalmak és a dráma, működik a humor, Sandrine Kiberlain ragyog, Vincent Macaigne pedig már régóta jobb Woody Allen, mint az igazi. Vörösbor mellé ajánlom.

voxmeter080

100 perc, francia

Kapcsolódó cikkek:
Együtt kezdtük
Nincs idő meghalni
Portré a lángoló fiatal lányról

Kapcsolódó cikkek:

  1. Bridget naplója
  2. Egy szép reggelen
  3. Az Arthur-átok

 

Szólj hozzá!