2011.02.24.- The Fighter – A harcos
2 OSCAR-DÍJ 2011!
(Legjobb férfi mellékszereplő: Christian Bale, Legjobb női mellékszereplő: Melissa Leo)
KRITIKA
A sportfilmek a legritkább esetben mozdítják el az érdeklődési faktoromat a nulláról, de a bokszolós mozik egy más kategóriát képviselnek.
Tóth Csaba
Ha létezik olyan sport, ami a mozivászonra termett, az egyértelműen a boksz. Az egyén küzdelme azért, hogy legyőzze a saját korlátain keresztül az ellenfelét nemcsak a kétségtelenül látványos küzdelmek közvetítésére, hanem magvas gondolatok fejbe ültetésére is tökéletesen alkalmas, és a bunyós küzdelmein keresztül számos problémát lehet közvetíteni. Míg az amerikai fociról egy-két kivételtől eltekintve csak sekélyes alkotásokat láthatunk a csapatszellem fontosságának szájba rágott tanulságával, addig a boksz ennél jóval több lehetőséget rejt magában a rendezők számára. Ezért lehet az, hogy ugyan egy teljesen átlagos filmnéző is látott már életében legalább egy tucatnyi bokszolós filmet, az alműfaj még ma is képes újat mutatni, vagy legalábbis ügyes, újszerű köntösben feltüntetni a régit.
A Fighter egyértelműen Mark Wahlberg szerelemgyereke. Rendezők jöttek-mentek, teltek az évek, de ő a személyes kötődése miatt mindenképp filmre akarta vinni Micky Ward igaz történetét. Az egyik szeme valószínűleg most sír, a másik meg nevet. Nevet azért, mert a hosszú évek fáradságos munkája meghozta a gyümölcsét és elkészült a film, és sír azért, mert a mű kapcsán nem különösebben érdemes Mark Wahlbergről beszélni, mivel Christian Bale a semmiből megérkezve ellopta előle a show-t.
Persze a Fighter kapcsán lehet arról is értekezni, hogy David O. Russell milyen szépen építi fel egy tipikus amerikai white trash család bemutatását, vagy azt is dicsérhetjük, hogy milyen megkapó képekkel teszi izgalmassá a küzdelmeket, sőt dicsérhetjük a film tempóját vagy hangulatát, és ez mindvégig igaz is lenne, de ez a film csak és kizárólag Christian Bale átütő erejű alakítása miatt fog megragadni az emberek emlékezetében. Bár hivatalosan neki inkább csak asszisztálni kellett volna Wahlberg nagy mozijához, Ward testvérének szerepében egy olyan komplex figurát volt képes megteremteni, hogy sokkal érdekesebbé váljon a film többi szereplőjénél. Emellett mindvégig megmarad csapatjátékosnak, és nem próbálja lejátszani a többieket a vászonról, pusztán csak izgalmasabbá válik náluk. Az alakjában benne van egy bukás, egy újjászületés, egy drogkarrier, egy tönkrement család, egy börtönsztori és annyi minden, hogy még felsorolni is sok lenne. Hozzá képest Micky Ward csupán egy kétdimenziós képregény-figura, bár érezhető, hogy Wahlberg is próbált mindent beleadni, csakhogy ő nem tud egy ligában játszani egy Bale-hez hasonló színészóriással, aki ezúttal egy új, eddig ismeretlen oldalát is megmutatja, és láthatjuk, hogy még humora is van. A The Fighter – A harcos nélküle is szórakoztató mozi lenne, de ő az, aki a szívet és a drámát hozza az alapanyagba.
115 perc, amerikai
Kapcsolódó cikkek:
Kapcsolódó cikkek:
Szólj hozzá!