2011.03.17.- Dobolj, ha tudsz!

KRITIKA

Vajon miért gondolta azt bárki, hogy ez a film a főszereplő barátain és rokonságán kívül másoknak is élményt képes nyújtani?

Villányi Dániel

A Dobolj, ha tudsz! egy zenés dokumentumfilm. Főhőse egy huszonéves szerb lány, Vanja Kovačević, aki elhatározza, hogy megtanul dobolni, és hogy alakít egy zenekart, ami a The Decemberists nevű, közepesen ismert amerikai banda dalait fogja játszani. Az együttesben persze ő lesz a dobos, és már akkor leszervez egy koncertet néhány hónappal későbbre, amikor még dobverőt sem fogott soha a kezébe.
A film erről a néhány hónapról szól, a zenekar megalakulásáról, de leginkább arról, hogyan NEM tanul meg Vanja dobolni, ugyanis még a film végén is rossz nézni, ahogy a csúnyácska lány rossz tartásban, merev csuklókkal, görcsbe rándult arccal üti a szegény hangszereket.
És nem, ez a történet nem csak keret ahhoz, hogy a film valami fontosabbról, általánosabbról, érvényesről szóljon. Hiába remélnénk, hogy esetleg a vágyakozásról, a mindennek nekifeszülő akaratról, esetleg a szerb zenei életről lesz szó. Nem, ez a film tényleg kimerül annyiban, hogy pár fiatal nekiáll, és a film végére el tud játszani egész jól EGY számot egy másik zenekartól. Ráadásul közben még őket sem ismerjük meg: mik a vágyaik, hogy viszonyulnak egymáshoz, hogy változik meg az életük… Semmi. Ehelyett azt kell néznünk újra meg újra, ahogyan Vanja szenved a dobverőkkel. A film végére a teljesítménye afféle hősi tettként kerül bemutatása. Aztán jön a főcím: írta és rendezte Vanja Kovačević…

75 perc, szerb

Kapcsolódó cikkek:

Kapcsolódó cikkek:

1. 2011.03.10.- A rítus
2. 2011.01.13.- Boonmee bácsi, aki képes visszaemlékezni korábbi életeire
3. 2011.02.10.- London Boulevard