2011.03.17.- Pál Adrienn
KRITIKA
Az MMK – várható – bukásának első áldozata kétségtelenül Kocsis Ágnes filmje volt, amit számos fesztiválsiker után az alkotói csak vért izzadva tudtak eljuttatni a magyar mozikba.
Tóth Csaba
Örülhetünk, hogy a film kópiái végül nem ragadtak valami poros raktában Pestszentlőrincen, hiszen 2010-ből a Bibliotheque Pascal és a Köntörfalak mellett még a Pál Adriennt érdemes megemlíteni, ha a jobb magyar filmekről beszélünk. Kocsis Ági művészetének lényegét az adja, hogy bár hősei és a környezetük nagyon is valóságosak, ha jobban körülnézünk, akkor egy nagyon is stilizált fantáziavilágot látunk, ami csak nagyon apró különbségeket mutat a valódi világhoz képest, de épp ezek az apróságok teszik egyedivé a látottakat. A kórház, melyben a főhős, Piroska dolgozik, látszólag megfelel bármelyik fővárosi kórház elfekvőjének, de a lenyűgözően kidolgozott képi világnak és speciális díszleteknek (a szívmonitorokból álló szoba szinte sci-fi hangulatot áraszt) köszönhetően igazából egy mesevilágban járunk, egy afféle fehér börtönben, ahonnét hősnőnknek ki kell törnie ahhoz, hogy új életet élhessen. Ez az új élet részben a régi folytatása: Piroskának egy Pál Adrienn nevű beteggel való találkozás után eszébe jut a legjobb gyerekkori barátnője, akit szintén így hívtak, és eme felismerés után úgy dönt, megkeresi a lányt, akiről már sok-sok éve nem hallott. A 
Facebook és iwiw nevű nyilvánvaló segédeszközök teljes mellőzésével ő inkább a régi közös osztálytársak személyes végiglátogatása és kikérdezése mellett dönt, ami érthető is, mivel a Facebook keresőjének ügyes használatából nehezen születhetne egy egészestés játékfilm.
A film itt látszólag átcsap jófajta krimibe, de ne engedjünk a megtévesztésnek. Hiába kerülnek hősnőnk útjába újabbnál újabb akadályok Adrienn keresésekor, a figyelmesebb néző ekkor már tudhatja, hogy a régi barátnő nem igazán érdekes, csupán csak ürügyként szolgál Piroska útjához és jellemfejlődéséhez, vagyis ahhoz, hogy ez a túlsúlyos és nagyon magányos nő egy kicsit megnyíljon a világ számára és újra élni kezdjen. Kocsis Ági már a Friss levegőben is megmutatta, hogy nagyon ért ahhoz, hogy lényegtelennek tűnő, apró gesztusokból építsen fel egy karaktert, és itt is jelentőségteljessé válnak olyan jelentéktelennek tűnő részletek, mint a sütievés vagy a hűtőre járás. A főszereplő, Gábor Éva azzal a minimalizmussal játszik, ami egy amatőr színésztől mondhatni teljesen természetes, és bár az amatőrök használata a magyar filmek többségében modoros és idegesítő, filmünkben abszolút beleillik az összképbe. Kocsis Ági az első filmje óta érettebb és stílusosabb rendezővé vált, a Pál Adrienn egy egyre karakteresebb rendező pályájának újabb remek megnyilvánulása.
136 perc, magyar
Kapcsolódó cikkek:
Kapcsolódó cikkek:
Szólj hozzá!