2011.04.21.- Eljő a napunk
KRITIKA
Egy Tyler Durden-szerű antiszociális Jedi mester nihilista padavant nevel véres ámokfutásba torkolló útjuk során. Egzisztencialista botrányfilm, természetesen Franciaországból.
Hlavaty Tamás
Romain Gavras azon rendezők táborát szaporítja, akik már pályafutásuk legelején valami markáns üzenetet szeretnének közölni. A Justice (Stress) és M.I.A. (Born Free) számára készített társadalomkritikus botrányklipjeivel nevet szerző Gavras első mozijában gyönyörűen jelennek meg azok a szerzői jegyek, melyek zenés kisfilmjeiből már sokak számára ismerősek lehetnek. Van vörös haj, mint a kirekesztettség szimbóluma (a film eredeti címe Redheads lett volna), cél nélküli nihilista agresszió, sőt a szemfülesek a Born Free klipjében a film címéül választott, IRA-tól kölcsönvett szlogent is kiszúrhatták. A nyomasztó környezetét hátrahagyó, megalázott Rémy (Olivier Barthélémy) és idősebb pszichológus barátja (Vincent Cassel) eldurvuló túráját bemutató mozgóképben a hősök fokozatosan jönnek rá, hogy teljesen érzéketlenek, ezt a nyomasztó ürességet pedig csak haraggal tudják megtölteni. A fináléban borotvált fejű taxisofőrökként száguldanak a semmibe, egy láthatatlan apokalipszis lovasai ők, akik vaktában lövöldöznek mindenkire, mert számukra mindenki ellenség. Gavras sunyi módon egy szép zárójelenettel ajándékozza meg őket, minket pedig súlyos morális teherrel, mert olyan emberekkel kell azonosulnunk, akikkel a legkevésbé sem szeretnénk.
90 perc, francia
Kapcsolódó cikkek:
Kapcsolódó cikkek:
Szólj hozzá!