2011.06.16.- Super 8
KRITIKA
A nyár legnagyobb meglepetése: J.J. Abrams és Steven Spielberg visszaadták a gyerekkorunkat!
Tóth Csaba
Képzeljük el, hogy E.T. kevésbé ari, ráadásul piszok nagy és erős. Ha ez megvan, akkor nagyjából előttünk van, milyen film is a Super 8. Természetesen gyerekek fedezik fel először az űrlényt a hetvenes években, akit azonban nem öltöztetnek nőnek és nem itatnak sörrel, inkább csak becsületes módon berosálnak tőle. Közben persze kiderül, hogy az igazi rosszfiúk nem egy távoli bolygóról érkeztek, hanem itt vannak köztünk és a kormány embereinek hívják őket.
J.J. Abrams a csomagolás nagymestere. A Mission: Impossible harmadik részének kivételével valahogy mindig sikerült olyan izgalmas titokkampányt építenie a filmjei köré, amitől már hetekkel a premier előtt tűkön ülve vártuk a moziba menés napját. A blockbusterek, folytatások, regényadaptációk, remake-ek és rebootok korszakában csinált egy sztárok nélküli, teljesen eredeti forgatókönyvből forgatott, relatíve alacsony költségvetésű sci-fit, amit mégis úgy tudott eladni, mintha az év egyik leglátványosabb alkotását várnánk. Persze ehhez az is kellett, hogy nála eddig a csillogó külcsín mindig izgalmas belbecset takart, és ez most sincs másképp. A filmben összesen két nagyobb volumenű akciójelenet (az ominózus vonatbaleset és a film végi összecsapás a hadsereggel) látható, de mégis sikerül végig a székhez szögeznie nézőjét. Hogyan éri el mindezt? A nagyszerű tempóérzéken túl azzal a régimódi technikával, hogy odafigyel a karakterekre. Bár ő is típusfigurákban (a pörgős dagi, a nyúlánk gyáva, a sebzett szívű…) gondolkodott, mégis meg tudta tölteni ezeket élettel a jó dialógusoknak, a kidolgozott háttereknek és az ügyes színészválasztásnak köszönhetően. Ritka dolog, hogy ilyen mennyiségű gyerekszínész esetében se hibázzon valaki, ráadásul a piszkosul tehetséges Elle Fanning (ügyesebb a csaj, mint Dakota nővére) kivételével a többiek mind saját felfedezései.
Bár Abrams több nyilatkozatában is említette, hogy filmjére John Carpenter munkássága nagyobb hatással volt Spielbergénél, de ne higgyünk neki! Attól, hogy az egyik gyerek falán egy Halloween poszter figyel és a lény egy földalatti gödörben építi az űrhajóját, még sokkal inkább az E.T. – A földönkívüli, a Harmadik típusú találkozások, a Szörnyecskék és a Kincsvadászok világa ez, mint A dologé vagy A ködé. Az első szerelem, a nagy nyári kalandok és a világra való rácsodálkozás filmje ez, igazi nosztalgiatrip, amiből még a CGI szörny és a cselekmény logikai bakijai sem tudták kiölni a szívet és a lelket. Kamaszkorunk legszebb, rémisztő nyara.
112 perc, amerikai
Kapcsolódó cikkek:
Kapcsolódó cikkek:
Szólj hozzá!