2011.07.28.- Verdák 2.
KRITIKA
Azt már mondtuk, hogy a Pixar nem tud hibázni?
Hlavaty Tamás
Néhány évvel ezelőtt valószínűleg kevesen tippeltek volna arra, hogy pont a Verdák lesz a Toy Story mellett az a Pixar alkotás, amiből először készül folytatás, mivel mind a kritikai fogadtatást, mind az összbevételt tekintve voltak sikeresebb munkái a stúdiónak. Az alkotók azonban tisztában voltak vele, hogy manapság a folytatások muzsikálnak legjobban a kasszáknál, és arra is ráéreztek, hogy a Verdák történetét okosan tovább lehet görgetni, így nem törődve a statisztikákkal, neki is estek a munkának. Persze, az is sokat számított, hogy a mozit John Lasseter személyes missziójának tekintette, márpedig neki senki sem mer beszólni, nem csak mert ő a góré, hanem mert eddig egyszer sem nyúlt félre. És hogy milyen lett a végeredmény? Csak a szokásos. Az ember beül a moziba, hátradől, könnyesre röhögi magát, izgul, ámul és bámul a látványon, egy pillanatra sem zökken ki, valamivel több mint másfél óra után pedig feláll, és sokkal jobban érzi magát, mint a jegyvétel előtt. Ezúttal még annak sem lehet panasza, akinek érzékenyre hangolt belső giccs-o-métere van, mivel abszolút az akcióra mentek rá az alkotók, akiknek a legutóbbi Toy Story 3-ban bőven volt lehetőségük kiélni szentimentalizmusukat.
A mozgóképben szokatlan módon a sidekick, Matuka lép elő főszereplővé, aki először lépi át Kipufogófürdő határát a Földgolyó Futam miatt, azonban sikerül magára haragítani McQueen cimboráját, és egy kémháborúba is belekeveredik, ezért két fronton is bizonyítania kell. Ezúttal annyi a szereplő, a helyszín és az akció, hogy hőseink kapcsolata picit elsikkad az alternatív üzemanyag bevezetését szabotáló rosszfiúk és a spéci kütyükkel felszerelt kémek háborúja mögött. Míg az első részben kiválóan idomította a stúdió a westernfilmek mítoszát és a haladás/hagyomány ellentétpárt a saját filmjeiben is állandóan felbukkanó kettősséghez, ami a Toy Story óta minden Pixar darabban benne van, és talán a L’ecsó-ban kristályosodott ki a leggyönyörűbben, addig most csak annyi a tanulság, hogy az embernek, vagyis autónak hűnek kell lennie cimboráihoz és önmagához is.
A futamok kivitelezése remek, láthatunk egy rakás product placementet, feltűnik egy cameo elejéig Hamilton és Alonso, és akkor még nem is beszéltünk olyan apróságokról, hogy az egyik betétdalt a The Cars zenekartól kölcsönözték „a név kötelez” alapon. Amiben – mindezeken felül – köröket ver más stúdiók alkotásaira a Verdák 2, az a látvány. A Némó nyomában sokáig felülmúlhatatlan volt, a tenger a maga pompás szín- és élővilágával káprázatos háttérrel szolgált. Most azt találták ki Lasseterék, hogy a világ lesz a háttér, az eredmény láttán pedig kijelenthető, hogy a computer animációs filmek történetének egyik csúcsteljesítményét fogadhatjuk.
106 perc, amerikai
Kapcsolódó cikkek:
Kapcsolódó cikkek:
Szólj hozzá!