2011.08.25.- Hupikék törpikék
KRITIKA
Lá-lá-lalallallá, legyen vége már…
Hlavaty Tamás
Kezdjük azzal, hogy a kicsik minden bizonnyal remekül fognak szórakozni a filmen, de viszonylag kevés nyolcéves olvas mozimagazint, ezért mi elsősorban a szülőket és azokat a bátor kalandorokat szeretnénk figyelmeztetni, akik ismeretlen indíttatásból egyedül ülnek be a moziba. A meglepően sikeres Maci Laci után ismét egy élőszereplők közé animációs figurákat bedobó mozit fogadhatunk, melyben az alkotók gyorsan kitaláltak egy kamu-mítoszt, hogy Aprajafalva, a helyi Amszterdam (meleg-társadalom, gombák) legismertebb lakói pár perccel később már a Central Parkban fogócskázhassanak Hókuszpókkal. A városban persze segítőkre találnak a terhes Grace (Jayma Mays) és karrierista párja (Neil Patrick Harris) személyében – az utóbbi a szokásos családi filmes klisét hozza be a történetbe, mivel a közösséget mindennél fontosabbnak tartó törpök megtanítják őt arra, hogy családját helyezze a munka elé.
A másfél óra alatt sok filmes utalást kapunk (E.T., Apokalipszis most, Óz), amit a kicsik nem értenek majd, Törpilla eredeti szinkronhangja, Katy Perry saját slágerére utal („I Kissed A Smurf”), továbbá van egy csomó product placement (Blu-ray reklám. Mert kék. Érted.) és néhány kínos pillanat is (Guitar Hero klip). A kivitelezés gyengus, a végeredmény mégsem annyira kínos, inkább csak unalmas azoknak, kiknek évei száma nem egyjegyű.
103 perc, amerikai
Kapcsolódó cikkek:
Kapcsolódó cikkek:
Szólj hozzá!