2011.10.13.- A vizsga
KRITIKA
Konspirálódni vagy dekonspirálódni: ez itt a kérdés.
Hlavaty Tamás
Egy egész pici fáziskéséssel ugyan, de megkezdődött az ügynök-múlt problematika feldolgozása a magyar filmben. Az Apacsok után ismét egy tévéfilm készült a témában, amely végül a mozikban landolt, a forgatókönyvében pedig valóban több van, így akad keresnivalója a filmszínházakban. A baj nem is ez, hanem hogy egy speciális fényképezőgéppel vették fel a jeleneteket, aminek köszönhetően csapnivaló lett a képminőség: torzulnak a vonalak, tompák a színek, elmosódik a háttér. Ezért jogos a kérdés: nem volt egy HD kamera? A válasz nyilván az lenne, hogy direkt ilyen képpel szerették volna vizuálisan ábrázolni az ’56 utáni nyomasztó hangulatot, de erre vannak kifinomultabb módszerek, melyek a kis költségvetés ellenére is igénybe vehetők.
Az Állítsátok meg Terézanyut! jegyző Bergendy Péter második munkája, melyet sokan csak úgy ismertek 2010 végén, mint az „utolsó forgó magyar film”, ezt leszámítva izgalmas és okos darab, melyben az apa–fiú viszony megfigyelt és megfigyelővé alakul át, egy idő után pedig mindenki gyanússá válik (vagy „az a gyanús, ami nem gyanús?”). A kém-thriller és az moralizáló dráma jól lélegzik együtt, nincs üresjárat, minden szerepben remek színészeket láthatunk, pár kosztümmel és kellékkel sikerült remekül visszaadni a korhangulatot, az pedig külön jó pont, hogy a látottakról A mások élete és Az ötödik pecsét is eszünkbe jut. Egyszóval szép munka, csak az a kép, csak azt tudnánk feledni…
A végső százalék a VOX írói által adott százalékok átlaga.
90 perc, magyar
Kapcsolódó cikkek:
Kapcsolódó cikkek:
Szólj hozzá!